Áprilisban huszonöt, majd júniusban újabb huszonöt előadás következik, amelyeken – a Visit Hungary támogatásával – a régió városai (így Balkány, Ibrány, Nagykálló, Nyírbátor, Vásárosnamény) mellett számos, túlnyomórészt romák lakta kistelepülésre is eljutnak. „A 40-50 perces, interaktív előadásokba a helyi fiatalokat és szüleiket is szeretnénk bevonni” – meséli Rostás Mihály Mazsi, az énekesnő férje és zenésztársa, a turnét szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat (ld. keretes írásunkat) vezetője. „A művészet lesz a fókuszban; viszünk hangszereket, együtt tanulunk dalokat és táncokat, de oktatási és szociális kérdésekre is igyekszünk válaszolni, segítséget adni. Egy nyitott műhelyt képzelünk el – tabutémák nélkül.”
Azért választották Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, mert nagyon sok hátrányos helyzetű ember él ott, akik egyébként nem jutnának kulturális élményhez, nem hallgathatnák élőben egy Kossuth-díjas művész előadását. A program bárki számára teljesen nyitott, és a települési önkormányzatok, iskolák jelentkezéséből úgy látják, a szociálisan nehéz helyzetű nem cigány közösségek érdeklődését is sikerült felkelteni. A mélyszegénység, a munkanélküliség, a szegregáció összetett problémahalmazát ezzel nem tudják megoldani, de nem is ez a cél. Életre szóló élményt, inspirációt szeretnének adni, s ezáltal hozzájárulni az esélyteremtéshez.
Mazsi a gyerekkora jelentős részét Nagyecseden töltötte, így számára különösen ismerős ez a mikrokörnyezet. Mónika ezzel szemben Budapest egyik külső kerületében, Rákosszentmihályon nőtt fel, de ugyancsak hagyományos oláh cigány környezetben. Úgy látják, a cigányság helyzete, problémái mindenütt hasonlóak, és a hagyományok megélése, a cigány nyelv és kultúra életben tartása hozzájárul az életminőség javításához. Mónika felidézi: tizenévesen eszébe sem jutott, hogy zenei pályát válasszon. Saját szórakoztatásukra kezdtek fellépni unokatestvéreivel a Holdvilág Kamaraszínházban, amelynek vezetője, Malgot István benevezte őket az 1996-os Ki mit tud?-ra, amit megnyertek a népdal kategóriában. Ezután ismerte meg Mazsit, és lányuk születése után már tudatosabban, önképzéssel építették zenei pályájukat.
„Mindaz, amit átélünk, megtapasztalunk, előbb-utóbb megjelenik a dalainkban, és fordítva: dalaink, táncaink hatnak a mindennapi életünkre” – mondja Mónika, aki férjével és közvetlen családtagjaival cigányul beszél, de közben magyarságára is nagyon büszke. "Két világ áll nyitva előttem” – vallja. „Én ma is cigányul gondolkodom: ha magyarul beszélek, folyamatosan tolmácsolok magamnak” – teszi hozzá Mazsi, aki szerint a kiemelten fontos a romani nyelv megtartása, mert a nyelvvel együtt rengeteg szokás és az egész kultúra eltűnhet. De tapasztalata szerint a zene és tánc még azokon a településeken is éltető erő, ahol már nem beszélik a cigány nyelvet.
A szabolcsi régióban idén nemcsak duóban koncerteznek, hanem az év folyamán – a Nemzeti Kulturális Alap és a MOL Új Európa Alapítvány támogatásával – a többi, hozzájuk köthető formációval (Romengo, Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, Lakatos Mónika FolkTrio) is terveznek turnékat. Júliusban Japánban koncerteznek, októberben pedig – Vári Zsolt festőművésszel közösen – három előadásuk lesz Indiában, ahol a cigány kultúrát a zene és a képzőművészet mellett divat és gasztronómia is reprezentálja.
Cigány- és Világzenei Hálózat
A Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat (angol rövidítése: Igawna) 2022-ben jött létre, Rostás Mihály Mazsi művészeti vezetésével. A „cigányok királynőjének” nevezett macedón-roma énekesnő, Esma Redžepova születésnapján (augusztus 8.) évről évre megrendezik A cigány dal napját, amelyhez idén várható tíz hazai és nyolc külföldi helyszín csatlakozik. Másik kezdeményezésük a Budapest GypsyFest, amelynek idén az A38 hajó és a Gödör adott otthont, s amelyen az oláh és beás autentikus zene mellett a pop, sőt a mulatós is helyet kap.
