– Nagy szükség lenne a hivatalban dolgozók béremelésére, mert nevetséges az összeg, amit az államtól kapnak – mondta Rengel László, a dél-somogyi Heresznye polgármestere. – Már eddig is kiegészítettük a fizetésüket, különben minimálbérszinten keresnének, ám egy ilyen emelés, amit bejelentett a kormány, már nem fér bele a büdzsénkbe. Vagyis, ha az állam nem ad hozzá pénzt, nem tudjuk, hogyan emeljünk bért.
Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere is, aki szerint az önkormányzati dolgozók mostohagyereknek számítanak, a fizetésük teljesen elértéktelenedett az elmúlt években.
– Ha vért izzadva is, de valamelyest tudtunk valami pluszt adni nekik, de mostanra elértünk a falig, egyszerűen nem bír el a büdzsénk egy újabb kiadást, még, ha tényleg elengedhetetlenül szükséges is lenne – állította. – Nincs honnan átcsoportosítanunk, már az olyan önként vállalt feladatok ellátása-finanszírozása is veszélybe került, mint a gyermekorvos. Szociális támogatásra, programokra, a falu lakói komfortérzetének növelésére pedig már semmi sem jut. Saját bevételünk nincs, az állami normatíva pedig nem fedezi a valós költségeket, hát akkor miből tudnánk kifizetni egy béremelést? Pedig a bogáti faluvezető szerint
nagyon meg kellene becsülni a falvak önkormányzati apparátusát, ugyanis képzett szakemberekről van szó, akik a versenyszférában jóval többet kereshetnének, a pótlásuk nagyjából lehetetlen lenne.
– Jelenleg 15-20 százalékos az eltérítés, vagyis az állami alapnál ennyivel tudunk többet adni a dolgozóinknak – jelentette ki Jáger Gábor babócsai polgármester. – Ez persze éves szinten sok milliót elvisz a büdzsénkből, de máshogy esélyünk sem lenne megtartani a szakembereinket. A béremelést abszolút támogatom, de az állam adja a teljes összeget, mert a költségvetésünkben egyszerűen már nincs honnan elvenni. Tavalyról maradt 24 milliónk, az iparűzési adóból befolyik 75 millió, ám utóbbit a működésre kell költenünk, különben leállna a falu. A maradék pénznek is rengeteg helye lenne, akut feladatokat kellene megoldanunk, azt számolgatjuk, ki a legsürgősebb, s mi halasztható még valameddig.
A polgármester szerint az állam a kötelező feladatokra sem ad elég pénzt, például náluk a hetente háromszor rendelő orvos 12 milliójába kerül a falunak, míg az önkormányzati dolgozók bérének kiegészítése cirka 10 milliót jelent.
– Ha az állam nem adja oda a teljes összeget, bármennyire is szeretnénk, képtelenség, hogy saját erőből megoldjuk a dolgozóink béremelését – állította Ilia Csaba, a bő négy és félezres somogyi kisváros, Csurgó polgármestere. – Amikor tavaly ősszel átvettük a várost az előző, kormánypárti vezetéstől, kiderült, elképesztő adósságot örököltünk, ráadásul a kötelező és vállalt feladatok ellátása is egyre többe kerül, viszont a bevételünk nem nőtt. Csurgón annyira meg kellett húzni a nadrágszíjat, hogy az önkormányzattól el kellett bocsájtani embereket, az így felszabadult pénzből tudtak némiképp emelni a városvezető által csak gyalázatosnak titulált béreken: jelenleg nagyjából bruttó 400 ezer forintot keresnek a dolgozók, ami méltatlanul kevés, nem véletlen, hogy aki teheti, a versenyszférában próbál állást találni.
– Kérdés az, hogy minek emelik meg a 15 százalékát? Az alapilletménynek? Vagy a különféle kategóriák szerint emelnek? Vagy már az önkormányzatok által eltérített bért tornázzák fel? Nem tudunk semmi konkrétumot
– mondta lapunknak Nagy Sándor, Recsk polgármestere. Hozzátette: ennyi év stagnálás után valószínűleg ennél több kellene, hogy a kistelepülések is meg tudják tartani az alkalmazottakat. Az állam által garantált béreket Recsken jellemzően most 30-70 százalékkal egészíti ki az önkormányzat, munkakörtől függően, azért, hogy ne veszítsék el a jól képzett szakembereket, de a jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetben saját erőből ennél nagyobb emelésre nincs lehetőségük. Kalmárné Kovács Andrea, Recsk és Parádsasvár közös hivatalának jegyzője hozzátette: van egy szakmai csoportjuk, országszerte több száz település jegyzője a tagja, de valamennyien tanácstalanok az emelést illetően, mert a részletes szabályokat nem ismerik. Ráadásul attól is tartanak, hogy a most belengetett intézkedés csak átmeneti, hiszen nem egy új életpályamodell vagy új bérrendezés része, hanem egyfajta pótlék: a közalkalmazottak személyi illetménye ugyanis törvényben rögzített, ehhez nem lehet hozzányúlni év közben. Egy borsodi település jegyzője pedig arról beszélt lapunknak: Dukai Miklós államtitkár szavaiból az derült ki, hogy a kormány csak a tízezer fő alatti önkormányzati hivatalok köztisztviselőire gondolt, amikor az emelést belengette, a fizikai alkalmazottakra, karbantartókra, takarítókra, sőt, az önkormányzati cégek munkatársaira sem, ami további bérfeszültséget okozhat.
„Csak egy méregfogat húztak ki”
A közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2008 óta változatlan, 38 650 forint. Országosan is nagyon kiegyenlítetlen és igazságtalan a köztisztviselők bérezése, ez ugyanis jellemzően attól függ, hogy az adott önkormányzat mennyire tehetős, és hogyan tudja kiegészíteni – hivatalos kifejezéssel: eltéríteni – a béreket.
- Szakszervezetünk sztrájkkövetelésének megalapozottságát mutatja, hogy az önkormányzati köztisztviselők bérén jelentősen emelni kell, s erre úgy tűnik, a kormány is tett most egy lépést, ami jó ugyan, de korántsem elégséges - mondta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Az érdekképviselet azt javasolta korábban a kormánynak, hogy 80 ezer forintra emeljék az illetményalapot a jelenlegi 38 ezer 650 forinthoz képest. - Kifejezetten hangsúlyoztuk, hogy
van 900 olyan magyar település, ahol soha nem fogják tudni saját erőből a garantált bérminimumhoz képest változtatni a köztisztviselők bérét, mert nincs adóerő-képességük.
A kormány most bejelentett 15%-os emelése első körben júliustól lépne életbe, vagyis éves hatását tekintve ez csak 7,5%-os emelés. Ez személyenként úgy 30 ezer forint körüli emelést jelent, amit csak csak pótlék formájában tud odaadni az állam, mert nem tudja külön „kiemelni” a tízezer lakosságszámnál alacsonyabb települési önkormányzatok hivatalainak köztisztviselőit abból az életpálya-szabályból, amelyben benne vannak. Nem tudja másképp, mert vagy a szorzót kell neki változtatni, vagy az illetményalapot. A pótlékra pedig, mint tudjuk, soha nincs garancia, az mindig attól függ, hogy a kormány adja vagy elveszi. A jelenlegi illetményalap egyébként akkor lenne megfelelő, ha elérné a 192 ezer forintot, ehhez képes még a mi 80 ezres követelésünk is aránytalanul kevés ahhoz képest, amekkora lépést az elmúlt 15 év alatt a kormánynak ebben az ügyben már tennie kellett volna. Ha komolyan vennék a normális életpálya-szabályozást, akkor ez a kétszer 15 százalékos, szűkített körre vonatkozó emelés lett volna a legutolsó, amit javasoltam volna nekik, mert ezzel most csak egyetlen méregfogat húztak ki, de nem oldották meg a problémát.
Negyvenmilliárd forintos a keret
A kormány már döntött arról, hogy a 10 000 fő alatti településeken az önkormányzati dolgozók, azaz a központi költségvetési törvény szerint finanszírozott több mint 13 ezer fő bérét két lépcsőben, 2025 júliusában, majd jövő év januárjában 15-15 százalékkal emeli meg. Az önkormányzatok részére az illetményemelés végrehajtása érdekében a kormány automatikusan biztosítja a plusz forrást a központi költségvetésből, összesen 40,3 milliárd forint értékben. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a kormánytisztviselők bérét is meg kell emelni: az erről szóló előterjesztést a kormány már többször tárgyalta – válaszolta lapunk kérdéseire a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya. Közölték, hogy a kormány a 2025. évi költségvetésben jelentős fedezetet különített el a közszolgálatban dolgozók béremelésre. Tehát az orvosok és egészségügyi dolgozók, pedagógusok után megvalósulhat például a vízügyi ágazatban dolgozók régóta várt bérrendezése, továbbá a bírák, a bírósági titkárok és fogalmazók, egyéb bírósági alkalmazottak fizetése is jelentős mértékben emelkedik.
