A putyini rezsim esete a könnyűzenével

Tavaly több mint száz előadó került feketelistára Oroszországban a független Meduza híroldal információi szerint, köztük olyan zenekarok és énekesek, akik dalszövegekben, nyilvános megszólalások során a putyini rendszert, a katonai agressziót kritizálták. Arról, hogy pontosan kik és mi alapján állítják össze a listát, nincs hivatalos információ, a lista létezését csak a látványos következmények sejtetik. Koncerthelyszíneken razziázó rendőrökről, a megfenyegetett szórakozóhely-tulajdonosokról, lemondott szponzorációs lehetőségekről számos előadó, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő, több érintettet képviselő szervezet is beszámolt az elmúlt években. Lekerülni a listáról nem egyszerű, ám többen mégis megpróbálkoznak ezzel a fokozatos ellehetetlenülésük, a karrier és a család védelme miatt. Ennek érdekében tanácsos, ha az érintett nyilvánosan kiáll a Kreml mellett vagy koncertet vállal egy megszállt területen, esetleg egy propagandarendezvényen. Így tett a Komsomolsk indie rock zenekar is, amely több, háborúellenes dalszöveg miatt került a listára - 2024-ben pedig már a dél-kelet ukrajnai Melitopol városában lépett fel. Az öncenzúrát választó előadók közül sokan a börtönbüntetéstől is félnek: Erről a fehérorosz – nemsokára Magyarországon is fellépő – Molchat Doma poszt-punk zenekar basszusgitárosa is beszélt még korábban a The New York Times-nak adott interjújában.

Mivel maga a lista létezése nem bizonyított hivatalosan, így leginkább a korábbi hatósági ügyekből következtethet a zeneipar arra, mely témákat érdemes messziről elkerülni. Különösen a háború óta persze bármi olyan megnyilvánulás miatt rezeghet a léc, amely Ukrajna megszállását, a katonai hadműveleteket, a Kreml döntéseit bírálja. A Human Rights Watch jelentései szerint emellett a hatóságok sokszor a gyermekvédelemre hivatkozva jártak el az ügyekben: 2013-ban a Duma az „LMBTQ propaganda”, majd nem sokkal később a droghasználat népszerűsítése ellen hozott törvényeket.

A regnáló orosz kormány régóta bonyolult kapcsolatot ápol a kortárs könnyűzenével: egyik leghíresebb botránya a 2010-es évek elejétől létező Pussy Riot nevű együttessel volt. A feminista punkrock zenekar tagjai saját bevallásuk szerint sokkal inkább performansz művészek (nem mellesleg aktivisták), mint énekesek, fellépéseik során is inkább az előadáson van a hangsúly, amely hemzseg az orosz vezetés kritikájától. A színes balaklavákban, hálóruhákban és neccharisnyákban táncoló zenekar hevesen bírálja a rendőri túlkapásokat, a korrupciót, a populizmust, az elnyomó hatalmakat – Putyin mellett többek között Donald Trump amerikai elnököt is. Nadya Tolokonnikova, a zenekar frontembere egyenesen a putyini rezsimmel szembeni ellenállás szimbólumának nevezte a zenekart. (A tagok közül többen börtönbe kerültek, egyiküket ismeretlenek megmérgezték.)

2018-ban került a rap az állam célkeresztjébe, miután a kercsi műszaki főiskolán egy 18 éves diák által okozott mészárlásért Vlagyimir Putyin a „nyugati szubkultúrát” hibáztatta. Ekkor az orosz elnök arról beszélt, hogy a modern zene szerinte kizárólag három pilléren – szexualitáson, a drogokon és a tiltakozáson – alapul, így a rap is, amelyet ugyan nem tiltana, de irányítani, jó irányba terelni márpedig szerinte szükséges. Putyin azután beszélt szándékairól, miután az ország egyik legnépszerűbb rapperét, Huskyt extrémizmus és huliganizmus vádjával több napos elzárásra ítélték. Dalszövegei gyakran szólnak az orosz társadalom kilátástalan helyzetéről: például 2011. október 7-én, Putyin születésnapján debütáló albumának egyik száma egy lakmározó királyról szól, akinek alattvalói szegénységben tengődnek.

A kercsi egyetemen történt tragédia után érkezett egy nagyobb hullám, ami a betiltott koncerteket illeti, amelynek áldozatául esett többek között a tinédzserkori szorongásról, szexualitásról, alkoholról, dohányzásról éneklő FriendZone zenekar, illetve a héten Magyarországon is járt IC3PEAK elektronikus zenei együttes is. Utóbbi formáció tabudöntögető dalainak jellemző témája a marginalizált csoportok elnyomása, a rendőrállam, a katonai agresszió. A „Death No More” című videóban az énekesnő kerozinnal locsolja le magát a moszkvai Fehér Ház lépcsőjén, majd zenésztársával nyers májat esznek Lenin mauzóleuma előtt.

Amennyiben az országban maradnak, a koncertek eltörlésével nemcsak a megélhetésüket kockáztatják a listázott előadók, hanem a szabadságukat, olykor az életüket is: nemrég Vadim Sztrojkin orosz énekes-dalszerző egy rendőrségi razzia közben zuhant ki tizedik emeleti lakása ablakán. Sok zenész inkább külföldre költözve folytatja zenész-aktivista tevékenységét, így tettek a Pussy Riot tagjai vagy a Little Big együttes is az ukrajnai invázió után. a Little Big – már Amerikában, 2022-ben megjelent – Generation Cancellation című dala erre reagálva Putyin embertelen cselekedeteiről szól. Pedig a zenekar 2020-ban még Oroszországot képviselte volna Hollandiában az Eurovíziós Dalfesztiválon, ha azt nem fújták volna le a világjárvány miatt.