Minden második tanár az 50 éves vagy az idősebb korcsoportokba tartozik az általános iskolákban, a 60. életévüket betöltött pedagógusok száma pedig kétszer olyan magas, mint a 30 év alattiaké – derült ki a KSH idei tanévre szóló adataiból. A helyzet a középiskolákban is hasonló.
A 60 évesnél idősebb pedagógusok száma azt követően emelkedett ugrásszerűen, miután a kormány megkönnyítette a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatását: akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak a tanári fizetés és nyugdíjuk megtartása mellett. Erre azért volt szükség, hogy ezzel is enyhíthessék a tanárhiányt, amiről a kormányzat korábban nem volt hajlandó tudomást venni, egyes politikusaik kifejezetten tagadták, hogy Magyarországon hiány lenne pedagógusokból.
Bár a szakmai és érdekvédelmi szervezetek évek óta kongatták a vészharangot, állami oldalról legelőször a Magyar Nemzeti Bank 2023-as jelentésében olvashattunk arról, hogy a kormányzati körökben „baloldali politikai aktivistáknak” nevezett szakszervezeteknek volt igazuk, legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, s még ennyire lenne szükség ahhoz, hogy a közoktatás feladatait mindenhol a törvényeknek megfelelően lehessen ellátni.
Legutóbb a kormányközeli Századvég lapunkhoz eljutott, nem nyilvános elemzésében jutott arra a megállapításra, hogy „tanárhiányra enged következtetni” a megfelelő képesítés nélkül szaktantárgyakat tanító pedagógusok emelkedő száma. Ez azt jelenti, hogy például a tesitanár tanít biológiát; bár ilyen végzettsége nincs, de legalább tud valamit az emberi testről. Vagy a magyar-történelem szakos tanár tanítja az angolt is, mert van nyelvvizsgája – angoltanár viszont nincs.
A tendenciák alapján úgy tűnik, a korfa koronája a következő években tovább szélesedik. Kérdés, meddig bírja még a törzs, ami egyre vékonyabb?