Hogyan viszonyuljon a két hét múlva felálló új berlini kormány a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párthoz? A jelek szerint nem teljes az összhang a kérdést illetően a koalíciót alkotó keresztény uniópártok és a szociáldemokraták között. Már abban a kérdésben sem, kapjon-e az AfD bizottsági elnöki tisztséget az új parlamentben vagy sem. Az SPD felszólította a CDU/CSU-t, alakítson ki egységes álláspontot az AfD bizottsági tisztségeit illetően. Matthias Miersch SPD főtitkár világossá tette, nem tudja elképzelni, hogy egy AfD-s parlamenti képviselőt válasszanak meg a Bundestag alelnökének, vagy valamely parlamenti bizottság élére. Arra számít, hogy az SPD és a CDU/CSU közösen elutasítja az AfD jelöltjét. "Nem adhatunk fontos posztot a parlamentben egy olyan pártnak, amely szisztematikusan támadja demokráciánkat. Arra számítok, hogy a jövőbeni koalíció osztja ezt az elvet, és világos álláspontot foglal el" – jelentette ki a politikus.
Matthias Miersch a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában úgy foglalt állást, riasztó a szélsőségesek előretörése, s nem csak Németországban. Ugyanakkor hozzátette – Senki sem kényszeríthet arra, hogy szabad akaratomból az AfD jelöltjére szavazzak. Jogomban áll eldönteni, alkalmas-e a valaki Bundestag alelnökének vagy sem. Számomra ez nem a kirekesztés egyik formája, hanem maga a demokrácia – jelentette ki a politikus.
Megvan a koalíciós megállapodás Németországban, azzal kezdődik, hogy erőre kaptak az autoriter rezsimek, a szabadság külső ellenségek támadása alatt állDirk Wiese, az SPD parlamenti frakciójának elnökhelyettese a Bildnek azt mondta, a jövőbeli koalíciós partnerekként minden kérdésben közös koordinációt akarnak. Ez vonatkozik arra is, hogyan viszonyuljanak az AfD esetleges bizottsági elnökeihez – fejtette ki.
Az ezzel kapcsolatos vitát Jens Spahn, a CDU frakcióvezető-helyettese, egykori egészségügyi miniszter váltotta ki. Szorgalmazta, hogy az AfD-t ugyanúgy kezeljék a Bundestagban, mint bármely más ellenzéki pártot. Múlt szerdán a ZDF televízió egyik műsorában álláspontját azzal indokolta, vannak bizonyos játékszabályok a parlamentben. Meg lehetne ugyan változtatni ezeket, de ő azon az állásponton van, hogy mindenki a szabályok szerint játsszon. Úgy véli ugyanis, ha az AfD-t megfosztanának egyes pozícióktól, akkor a szélsőjobboldali párt eljátszhatná az áldozat szerepét. Hasonlóan vélekedett a szintén kereszténydemokrata Johann Wadephul, a külügyminiszteri tisztség várományosa. Ezzel kiváltotta Nancy Faeser belügyminiszter haragját, aki szerint felelőtlenség lenne „normalizálni” az AfD-t, amelyet a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) is megfigyelés alá vont már.
Maga Matthias Miersch az említett interjúban utalt arra, hogy a leendő kancellár, Friedrich Merz többször is elhatárolódott az AfD-től és világossá tette azt: nem lehet együttműködni a szélsőjobboldali politikai erővel. – Ezért nem hiszem, hogy amit Jens Spahn, a CDU frakcióvezető-helyettese mondott, az egyáltalán összeegyeztethető azokkal a megállapodásokkal, amelyeket a párt vezetése megkötött – hívta fel a figyelmet.
Mégiscsak leszavazta a Bundestag a bevándorlást szigorító törvényjavaslatot, hiába fogott össze a CDU/CSU és a szélsőjobboldali AfDStratégiai hibát vétett Friedrich Merz, rövid távon is nagy felfordulást okoz a német belpolitikában a kereszténydemokrata–szélsőjobb összefogásA német kormányprogramban egy érdekes kitétel is szerepel. Egy eldugott helyen azt áll, minden szinten el kell utasítani az AfD-vel való együttműködést, ami azt jelenti, hogy a CDU az Európai Parlamentben sem szavazhatna együtt a szélsőségesekkel.
Nagy kérdés, hogy ez a kitétel megvalósul-e, mert az Európai Néppárt, amelynek a CDU és a CSU is tagja, többször szavazott együtt az EP-ben a szélsőséges frakciókkal.
Az AfD a második helyen végzett a februárban megrendezett német parlamenti választáson, ezzel a második legnagyobb frakciót szerezte meg a Bundestagban.
