Évről-évre rangsorolja a településeket fejlettségük szerint az Egyensúly Intézet. Tavaly saját indexet dolgozott ki a települések, illetve fővárosi kerületek adottságainak és fejlődésének értékelésére. A nyilvánosan hozzáférhető adatokból 53 indikátor alapján válogatták ki a legfontosabbnak tartott tényezőket, mint például az egy főre jutó jövedelem, diplomások aránya, álláskeresők száma, közműellátottság, közlekedési lehetőségek, illetve lakhatás, közbiztonság, kulturális és egészségügyi szolgáltatások.
Ezzel együtt az index nem a települések élhetőségét méri, hanem a fejlettségét.
A kettő nem feltétlenül ugyanaz. Az intézet mindjárt az elején azt is leszögezi, hogy az általuk készített rangsornak nem célja a politikai verseny befolyásolása, már csak azért sem, mert egy-egy településvezetés politikai teljesítményét a vizsgáltaknál jóval több szubjektív és objektív tényező befolyásolja.
Kivételes státusából adódóan Budapestet külön elemezték. Mint írják:
a főváros 2014 óta szinte minden meghatározó mutató tekintetében rengeteget fejlődött: 1,2 millióról 3 millió forintra nőtt az egy lakosra jutó szja-alapot képező belföldi jövedelem, bővült az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel (116 ezerről 218 ezer forintra).
Nőtt az önkormányzati bevételek egy főre jutó összege (371 ezerről 492 ezer forintra), ahogy az egy főre jutó, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások összege is, bár ez inkább névleges 66 ezerről 70 ezer forintra. Drasztikusan csökkent viszont a lakónépesség: már csak 1,64 millióan élnek a fővárosban. Romlott az eltartottsági ráta, azaz a gyermekek és az időskorúak aránya is. Az erősen romló mutatók közé tartozik a száz lakosra jutó rendszeresen színházba, kiállításra, kulturális programokra járók száma (13 fő helyett már csak 4), illetve az alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (9 helyett 2 fő). A szolgáltatások terén is visszalépésről beszélhetünk, hiszen összességében élelmiszerboltból, egyéb üzletből és vendéglátóhelyből is jóval kevesebb lett.
Több mint üres a kassza, húsvétra mínusz 31 milliárd forint volt Budapest számlájánS ez nem csak Budapest gondja. Az elvándorlás negatív következményei az agglomerációs településeket is érintik. Csak máshogy. Hiába javulnak ugyanis a jövedelmi és emberi erőforrásokat érintő mutatók, ha közben több helyen is drasztikusan romlott az infrastrukturális és intézményi ellátottság színvonala. Remeteszőlősön, Kisorosziban, Pusztazámoron, Szigethalmon, illetve Dunabogdányban például több mint 10 százalékponttal csökkent a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya. Szigethalmon, Budajenőn, Telkiben, Vecsésen és Dunaharasztiban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat fejlesztése nem volt képes tartani a lépést a demográfiai trendekkel. Az önkormányzatok képtelenek annyi utat építeni, ahány kellene. De a települések nagyjából 90 százalékában csökkent a tízezer lakosra jutó üzletek lakosságarányos száma is. Különösen látványos a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése az egészségügyi ellátás terén: az agglomerációs települések több mint 80 százalékában jóval több beteg jut az egy házi- és házi gyermekorvosra.
A főváros fejlődése ezzel együtt sem torpant meg, a kerületek mindegyike javítani tudott fejlettségi mutatóin. (Ez kissé meglepő, hiszen a kormány Budapest ellenes politikája egyre szorosabb pénzügyi satuba fogja az önkormányzatokat.)
A kerületek rangsorát az V. kerület vezeti, akárcsak tavaly. Itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnazisták száma, és itt legdrágábbak a lakások. De költségvetési szempontból is előnyös helyzetben van, hiszen lakosonként 1,7 millió forint bevételre tett szert. Így nem meglepő, hogy a kötelező alapszolgáltatásokon felüli kiadásokra – beruházások, felújítások, foglalkoztatási, lakhatási és családtámogatások – közel négyszer annyit (412 ezret) költhettek lakosonként, mint például a XII. kerületben (106 ezer forint). Az V. kerületben kétszer annyi vendégéjszakát töltöttek a Budapestre látogatók, mint a második helyezett Terézvárosban. Az már meglepőbb, hogy az ezer lakosra jutó autók száma is itt a legnagyobb, ami inkább jelzi az itt élők vagyoni helyzetét, mintsem a szükségszerűséget. A kerület az elérhető szolgáltatások okán is az élmezőnybe tartozik.
A második helyezett VI. kerület az idén sort cserélt az I. kerülettel. Az elemzők szerint ezt nem egy-egy kiugró mutatónak, hanem a kiegyensúlyozott fejlődésnek köszönhető, lévén a legfontosabb mutatók mindegyikében átlagon felül szerepeltek. Terézvárosban volt az egyik legmagasabb az egy főre jutó iparűzési adóbevétel, de jól állnak a háziorvosok, üzletek számával és az eltartottsági rátával is, miközben az alapszolgáltatásokon felüli költségben is az élmezőnyhöz tartoznak a fejenkénti 86 ezer forinttal. Budavár egy helyet hátrébb csúszott, de még mindig itt a legmagasabb 51,7 százalék a diplomások aránya, másodikok a gimnazistákat és az egy főre jutó költségvetési bevételeket tekintetve. Itt jut a legkevesebb lakos egy-egy háziorvosra és az itt élők járnak a legtöbbet színházba, múzeumba, könyvtárba. A tavalyi pozícióján jelentőset javított a VIII., a XVI. és a XX. kerület. A legintenzívebben az V. és a VI. kerület mellett Józsefváros fejlődik.
Vidéki látlelet
A megyeszékhelyek rangsorát – tavalyi elsőségét megőrizve - Székesfehérvár vezeti, mögötte Eger és Veszprém. A tavalyi 2. helyezett Győr viszont leszorult a dobogóról. Székesfehérvár különleges helyzetben van. Magas az egy lakosra jutó, szja-alapot képező belföldi jövedelem – 2,87 millió forint – és egy főre jutó iparűzési adó - 242 ezer forint –, illetve az önkormányzati bevétel is. Kiépített úthálózat, sok új lakás, szinte teljes egészében csatornázott, élmezőnybe tartozik a játszóterek terén is. Eger a gimnazisták, diplomások és az internet előfizetők nagy számának, turisztikai vonzerejének, sok vendéglátóhelyének köszönheti előkelő helyét. A kategórián belül Veszprémnek a legtöbb az önkormányzati, iparűzési adó bevétele és megugrottak az ingatlanárak is. Sokat költenek a kötelező alapfeladatokon túl, a színházlátogatók száma pedig kiemelkedő. A legdinamikusabban fejlődő megyeszékhelyek ranglistát viszont Szolnok, Békéscsaba és Zalaegerszeg vezeti.
A városok rangsorában van egy kis meglepetés.
Budaörs persze kimozdíthatatlan az első helyről, amelyet elsősorban a kimagasló egy főre jutó jövedelemnek (3,32 millió forint), a jelentős helyi gazdasági teljesítményt tükröző iparűzésiadó-bevételnek (401 ezer forint/lakos) és a diplomások kiemelkedő arányának (34,8 százalék) köszönhet. Az igazi meglepetés Tata, amely a 14 helyről ugrott fel a másodikra. Különösen a közlekedési infrastruktúra, a kulturális élet, valamint a közösségi terek – játszó- és pihenő helyek – terén körözték le versenytársaikat. Gödöllő egyelőre maradt a 3. helyen, de kérdéses, hogy meddig. (Gémesi György polgármester szerint a város elérte teljesítőképessége határát, áprilisban úgy döntöttek a képviselők, hogy szeptembertől állami tulajdonba adják a szakrendelőjüket.) Jelenlegi harmadik helyét egyébként jórészt fejlett tömegközlekedésének és az ott tanuló sok felsőoktatási hallgatónak köszönheti. De Siófok már ott liheg a nyakában, az idén már 9. helyen áll, holott tavaly még csak a 39. volt.
A kisvárosok és nagyközségek versenyében Balatonfüred érte el a legjobb eredményt főként magas ingatlanárai és a turizmus okán, míg Törökbálinton az iparűzési adóbevétel és az egy főre jutó magas jövedelem a siker kulcsa, a harmadik helyezett Balatonboglár a rengeteg vendégéjszakával hasít, de az autók és a boltok száma is kiemelkedő.
A kistelepülések között – minő meglepetés - Felcsút az első, az egy főre jutó jövedelem – 3 millió forint – kétszerese az országos átlagnak –, mindenkihez elér a vízvezeték és csatorna is van a legtöbb házban.
Hévíz javarészt a fürdőzőknek, Tihany a drága ingatlanáraknak és sok múzeumlátogatónak köszönheti a dobogós helyét. Az Egyensúly Intézet elemzői összegzésükben a Balaton-parti települések egyre erősödő szerepére, az észak-magyarországi és dél-dunántúli régiók leszakadására hívják fel a figyelmet.
Újabb felcsúti csoda: Csak az elmúlt 5 évben mintegy 40 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Mészáros Lőrinc öccsének cégeiÉrdekességek
A 2025-ös településindex készítésekor feldolgozott 360 ezer adat között akad néhány csemege. A legtöbb múzeumlátogatót például Füzérradványon számolták tavaly, ahol Magyarország egyik legnagyobb neoreneszánsz kastélya állt. Általános mintázatként, hogy a kistelepüléseken vagylagos a kultúra: ahol van színház, ott nincs mozi. A legtöbb közlekedési baleset a Pest megyei Bagon történt, míg legnagyobb számban Kabán részesültek a lakosok jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban. Zsujtán költözködtek a legtöbbet, Balatonszőlősön veszik legkomolyabban a szelektív hulladékgyűjtést, míg a kistelepülések között Remeteszőlősön van a legtöbb diplomás, majd minden második lakos.
