Jön a blokád és a botrány, az Országgyűlés ma szavaz alkotmánymódosításról és a gyülekezési törvényről is

Hétfőn várhatóan kora este szavaz az Országgyűlés az elvileg gránitba vésett alaptörvény 15. módosításáról. A kormánypárti képviselők által benyújtott tervezet kimondja a készpénzhasználat alkotmányos jogát, a drogfogyasztás tilalmát, lehetővé teszi, hogy a túlnépesedett települések megtiltsák a további beköltözéseket. A módosító javaslat szerint az érintettek emberi méltósága védelmében a fogyatékkal élő kifejezést fogyatékossággal élőre cserélik, emellett bekerül az alaptörvénybe, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet.

Megváltozik a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályozás is, beleírják az alkotmányba, hogy az ügyészek szolgálati jogviszonya a legfőbb ügyész kivételével a 70. életévükig állhat fenn, és a módosítás után az alaptörvény lehetővé teszi majd, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgárnak a magyar állampolgársága – a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthető legyen. A gyülekezési törvény március 18-án megszavazott, akár a Pride betiltására is lehetőséget adó módosítása is az alaptörvény újabb átírása után léphet életbe, ehhez el kell fogadni a változtatást, amely az indoklás szerint a gyermekek jogát a gyülekezési jog elé helyezi.

A jogszabály elfogadásakor az ülésteremben többek között füstgyertyákkal demonstráló Momentum – az akcióban résztvevő képviselők mentelmi jogáról szintén hétfőn dönt a parlament – ezúttal is tüntetéssel készül: blokád alá vennék az épületet, megakadályozva, hogy a módosításokra minden bizonnyal rábólintó kormánypárti képviselők bejussanak a szavazásra. A gyülekezési törvény módosítása – és a Pride betiltása – ellen Hadházy Ákos ellenzéki képviselő hetek óta több ezer fős, hídfoglalásokba torkolló tüntetéseket, a Kétfarkú Kutyapárt pedig – görbe tükröt tartva a hatalomnak és propagandistáinak – békemenetet szervezett. Az új törvényt az Európai Bizottság is vizsgálja, ugyanis több EU-s szabályt, illetve alapelvet is sérthet, Michael O' Flaherty, az Európai Bizottság emberi jogi biztosa pedig Kövér Lászlót kérte a jogszabály újragondolására, ugyanis szerinte az elfogadott törvény a Pride ellehetetlenítéséhez, a békés tüntetők kriminalizálásához, az LMBTQ-emberek megbélyegzéséhez, így a jogállamiság megsértéséhez vezet.