2011 és 2023 között az európai uniós források 14,6 százalékát olyan cégek és szervezetek nyerték el, amelyek közeli kapcsolatban állnak a Fidesszel – derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest legfrissebb tanulmányából, amelyet a hvg360 idézett.
Ez jelentős növekedést mutat, 2003 és 2010 között, amikor a Fidesz ellenzékben volt ez az arány még csak 1,4 százalék volt. A vizsgált időszakban ezek a cégek és szervezetek összesen mintegy 4000 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak. Amikor a magyarországi támogatásokat is figyelembe vették, a Fidesz-közeli szervezetek átlagos nyerési aránya 15,5 százalékra emelkedett, az elnyert összeg pedig meghaladta a 8300 milliárd forintot.
A kutatás megállapította, hogy 2010 után a Fidesz-közeli cégek kétszer akkora eséllyel nyertek pályázatokat, mint azok, amelyek nem álltak kapcsolatban a kormánnyal. Különösen figyelemre méltóak azok a közbeszerzések, ahol Tiborcz István, Orbán Viktor veje is indult: nyerési aránya 51 százalékos volt, amit a kutatók „Tiborcz-hatásnak” neveztek el. Amikor pedig az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF szervezett bűnözés gyanúját vetette fel az Elios által elnyert közvilágítási projektek ügyében, a magyar kormány inkább kivette ezeket az elszámolásból, és magyar költségvetési forrásból fizette ki a munkálatokat.
Egymás után repkednek a Maldív-szigetekre a NER oligarchái, Orbán Viktor másik veje nemrég Jászai Gellérttel ment családi útraTovábbi vizsgálatok is rávilágítottak arra, milyen mértékben befolyásolta az Orbán-kormány az uniós pénzek elosztását. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő 2024-es tanulmánykötete szerint a támogatások jelentős része állami cégekhez került, ahonnan jól bejáratott csatornákon keresztül jutottak el a kormányhoz közel állókhoz. A G7 portál számítása alapján a 20 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás csaknem fele 20 állami szereplőnél, például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél, a Magyar Fejlesztési Banknál és az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál kötött ki. A NIF adatai alapján 2016 és 2022 között az út- és vasútépítési projektek felét kormányközeli cégek szerezték meg, ha pedig uniós forrás állt rendelkezésre, ez az arány 62 százalékra nőtt.
Az uniós pénzek beáramlása tehát kulcsfontosságú a kormányközeli körök forrásellátásában, és az államtól független szervezeteknek nem érdekük az uniós források további növelése. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) ugyan nem vett igénybe uniós támogatást az elmúlt években, de hazai állami és ismeretlen forrásokból több mint kétmilliárd forintnyi támogatást kapott 2010 és 2022 között, a 24.hu adatai szerint. A HVG nyomozása során kiderült, hogy ebből 508 millió forintot az állami energetikai vállalattól, a Magyar Villamos Művektől (MVM) szereztek.
Tiborcz István nem látta, de politikai célú lejáratásnak tartja a meggazdagodásáról szóló dokumentumfilmetBence Szechenyi: Széchenyi István a magánvagyonából csinált közvagyont, Tiborcz István pedig a közvagyonból magánvagyontA vállalat maga is jelentős uniós támogatásban részesült: 2023-ban 40,3 milliárd forintot kapott erőműépítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból, valamint 11,8 milliárd forintot a villamosenergia-hálózat fejlesztésére egy olyan helyreállítási alapból, amelynek kifizetését az Európai Unió egyelőre felfüggesztette. Orbán Viktor azonban többször kijelentette, hogy előbb-utóbb hozzájutnak ezekhez a forrásokhoz is, és addig a költségvetésből fedezik a kiadásokat.
Magyar Péter: Az az Orbán Viktor vádol minket, akinek ipari méretű korrupciója miatt felfüggesztették az uniós források folyósítását