Visszafelé sülhet el a csodafegyver, a Tisza előretörésével hátrányt hozhat a kormánypártnak a győzteskompenzáció

A „győzteskompenzáció” néven elhíresült hungarikum 2011-es bevezetése óta először elképzelhető, hogy az nem elsősorban a Fidesz, hanem az ellenzék, jelesül a Tisza Párt mandátumainak számát fogja növelni – mondta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Az úgynevezett győzteskompenzáció bevezetése is azok közé a húzások közé tartozott, amelyekkel a Fidesz a választási rendszert torzította. A kompenzáció elvileg a vesztesek kárpótlására szolgál. Ezzel szemben a Fidesz – a győztest erősítő szisztéma jegyében – kitalálta, hogy az egyéni választókerületben nyertes, így már mandátumot szerzett egyéni jelölt pártja még azt a szavazatmennyiséget is megkapja, amennyivel az illető megelőzte a második helyezettet.

Ha például egy egyéni győztes 20 ezer szavazatot gyűjt (ami mandátumot jelent neki), a második helyezett pedig 15 ezret, akkor a kettő különbségét, 5 ezret (egészen pontosan 4999-et) hozzáadják a győztes jelölt pártjának országos listás szavazataihoz – magyarázta László Róbert. 2022-ben a 106 egyéni választókerületből 87-ben a Fidesz jelöltje győzött, a kormánypárt ennek megfelelően mindenhol begyűjtötte az első és második helyezettek közötti jelentős különbséget kitevő szavazatmennyiséget. Az akkori hatpárti ellenzéki lista összességében sokkal kevesebb plusz szavazatban részesült.

Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenésével új helyzet van – állapította meg László Róbert. Biztosra vehetjük, hogy a Tiszának mindenhol lesz jelöltje (akkor is, ha a kilétüket még nem ismerjük). Ez olyan választókerületekben okozhat feszültséget, ahol viszonylag jól beágyazott az ellenzéki képviselő, aki ambicionálja is az újraindulást. Az előző parlamenti választáson Budapesten kívül mindössze két körzetben nyert az ellenzék, a fővárosban viszont 18-ból 17 helyen. A Fidesz tavaly év végén 16-ra csökkentette a budapesti választókerületek számát, és teljesen átrajzolta a választási térképet – emlékeztetett László Róbert. A Fidesz egyoldalú lépése – jegyezte meg – paradox módon Magyar Péterék tárgyalási pozícióját erősítette: mivel az aktív ellenzéki képviselők nem tudnak pont ugyanabban a választókerületben újraindulni, nehezebben érvelhetnek azzal, hogy az adott helyen csak ők tudják legyőzni a kormánypárti jelöltjét.

Tóka Gábor, a Vox Populi választási kalauz szerzője nemrég azt nyilatkozta a Népszavának: ha a saját profillal és aktivistahálózattal is rendelkező ellenzéki képviselők úgy döntenek, hogy újra megpróbálják, akkor az esetek 90 százalékában vagy ők, vagy a tiszások az utolsó pillanatokban visszalépnek majd a másik javára. „Emberi számítás szerint semmi más nem történhet” – jelentette ki Tóka. Hozzátette: a DK-sok kivételek, velük egyéniben sem fog összeállni a Tisza Párt, és fordítva. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke korábban szintén arról beszélt lapunknak, hogy a jelenlegi parlamenti ellenzéki pártok még meggyengülve, szétszórtan is képesek viszonylag jó eredményeket elérni a fővárosban. Ha nem születik valamifajta megállapodás a Tiszával, akkor borítékolható a Fidesz győzelme. Ha viszont születik, akkor az átrajzolt körzethatároktól függetlenül borítékolható a közös ellenzéki jelölt győzelme.

- A választási matematika szempontjából nem vitatható – folytatta –, hogy van kockázata annak, ha bizonyos kerületekben mind a Tisza jelöltje, mind a hivatalban lévő képviselő elindul. Így előfordulhat, hogy a Fidesz jelöltje, aki amúgy labdába se rúghatna, befut nevető harmadikként. Magyar Péter erejét azonban egyebek között éppen az adja, hogy senkivel nem alkuszik, nem tárgyal az általa „óellenzékinek” nevezett pártokkal. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy ez a stratégia beválik. - Tegyük fel, az ellenzéki egyéni győzelem így is, úgy is megszületik a fővárosi választókerületekben, de a győzteskompenzáció miatt egyáltalán nem mindegy, mekkora különbséggel – hívta fel a figyelmet a választási szakértő. Bizonyos újraindulni kívánó ellenzéki egyéni képviselők úgy érezhetik, le tudják tárgyalni Magyar Péterrel, hogy a Tisza legalább néhány fővárosi választókerületben ne indítson jelöltet. Csakhogy László Róbert szerint ez aligha lenne jó egyezség Magyar Péter számára.

Ha a Tisza Párt átengedne három-négy választókerületet, akkor alapot teremtene ahhoz a narratívához, hogy lepaktált az „óellenzékkel”. Ez nem is a kormánypropaganda miatt lenne veszélyes számára, hanem azért, mert pont az a varázsa törne meg, hogy egymaga képes leváltani az Orbán-rendszert. László Róbert másik szempontként említette, hogy amennyiben a régi-új jelöltek függetlenként, vagy olyan párt színeiben nyernének, amelyek nem jutnak be a parlamentbe, akkor a győzteskompenzációból bejövő töredékszavazatok is elvesznének. Végezetül: ha ülne a parlamentben néhány független vagy „óellenzéki” képviselő, akit nem köt a frakciófegyelem, a Tiszának viszont szüksége lenne rájuk a kormánytöbbséghez, minden egyes szavazáshoz újra és újra meg kellene nyernie őket. Magyar Péter ezt érthető módon szeretné elkerülni.

Az érem másik oldala, hogy – bár a pártlogó a legfontosabb az országgyűlési választás során – igenis számít az egyéni jelölt személye, teljesítménye. Jó pár fővárosi parlamenti képviselő tarthatja igazságtalannak, ha olyan jelöltek számíthatnak majd egyéni győzelemre, akiket ma még senki nem ismer, de a Tisza-logó berepíti őket a parlamentbe. Mindezeket mérlegre téve László Róbert arra jutott, hogy párthoz kötődő egyéni képviselőknek nincs esélyük kiegyezni a Tiszával. Akinek van, az a független Hadházy Ákos. Ám neki sem függetlenként, hanem a Tisza Párt jelöltjeként. A választási szakértő Hadházyn kívül a Józsefvárosban győztes és újraindulását már bejelentő Jámbor Andrást emelte ki. A vázolt okokból azonban szinte biztos, hogy a Tisza külső támogatására ő sem számíthat, az pedig, hogy a Tisza jelöltje legyen, még kevésbé valószínű. Ennek ellenére ez utóbbi lehet az egyedüli célkitűzése.