Segítséget kapnak a kórházak a műhiba- és más kártérítési pereik menedzseléséhez – erről Répássy Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság igazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség XXXVII. Kongresszusán Mátraházán szerdán. 2024 végén 288 műhiba, 50 munkajogi és 37 egyéb ügy miatt perelték az OKFÖ hivatala által irányított ellátókat. Ha a bíróság ezekben az ügyekben már holnap ítéletet hozna az azt jelentené, egy összegben 11 milliárd forintot kellene kifizetni, illetve a jogerős ítéletek elmarasztalóak lennének, további több mint 10 milliárd forintot járadékként is ott lenne a számla végén. A legtöbb műhibaper a ortopéd sebészetet, a sürgősségi ellátást, illetve szülészet-nőgyógyászatot érinti.
Arról pedig már Révész János országos kórházi főigazgató beszélt, hogy mindeddig vakok voltak, mert előfordult, hogy csak akkor értesültek egy-egy zajló jogvitáról, amikor a pervesztes intézmény a kár kifizetéséhez kéri a támogatást.
Répássy Árpád bejelentette, hogy hamarosan megkezdi működését az úgynevezett Központi Pertámogatási Rendszer az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül. A szervezetet a 30 millió forint perértéket meghaladó jogviták és egyes speciális perek kezelésére hozzák létre május 31-ével és amely a kezdetektől fogja kísérni ezeket az ügyeket, „jó egyezségre és nyertességre” törekedve. Feladata lesz egy országos adatbázis működtetése, valamint az ellátók segítése, hogy azok „kicsit jobban és az eddigieknél eredményesebben kezeljék” a műhiba és egyéb pereiket. 2024-ben – részletezte Répássy Árpád – 45 megállapodás született, a kórházaknak összesen 150 millió forintot kellett kifizetniük. Kártérítési és sérelemdíjra tavalyig évente összesen 1,4-1,6 milliárd forintot kellett költeniük, de az összeg emelkedni kezdett, ekkor ugyanis a korábbinál lényegesen magasabb összegben állapították meg a perköltségekre kiszabható díjakat.
Az igazgató szerint nem az a céljuk, hogy a bíróságokon többet nyerjenek. Mint mondta, vannak perek, amelyeket egész egyszerűen nem lehet megnyerni és vannak olyanok is, amit nem is szabad megnyerni. Az utóbbiaknál annyit kell elérni, hogy azok meg se induljanak, inkább szülessen meg egy egyezség a pácienssel.
Kulcsszerepet kap a műhibák „beárazásában” az Egészségügyi Tudományos TanácsNoha a kórházak jelenleg is köthetnek egyezséget a perek megelőzésére a panaszosokkal, az elmúlt 6 évben összesen 238 ügyben éltek a lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy kórházanként évente egy – idézte adatait az igazgató. A megállapodások megkötése után kifizetett kárérték évente átlagosan „csak” 50 és 90 millió forint, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit el lehet veszíteni egy vesztes per után.
Adatai szerint évente körülbelül 250-300 műhibaper zajlik, és ezeknek nemcsak a költsége okoz veszteséget, de az egészségügy társadalmi megítélését is súlyosan rombolják. Sőt bizalmi válságot okoz a betegnél, a hivatásrendi értékválságot az orvostársadalomnál, és nem utolsósorban a bíróságokat is terheli. Ezek az ügyek éppen ezért „veszélyes üzemek” az ellátórendszerben. Répássy Árpád előadásában azt tanácsolta hallgatóságának, hogy ha a beteg ellátásakor valaki hibát követ, akkor nem szabad pereskedni, egyezséget kell kötni. – Ha viszont nem vagyunk biztosak a hibáztunk, akkor pereskedni kell, és a jogászokkal ezeket az ügyeket meg is kell nyerni – mondta.
Új elnök a Magyar Kórházszövetség élén
A Magyar Kórházszövetség közgyűlése új elnököt is választott Tóth Gábort, ő Velkey György Jánost váltja tisztségében, aki már harmadszor töltötte be ezt posztot. A szervezet alapszabálya értelmében így nem volt újraválasztható. Az új elnök több mint három évtizedes klinikai és vezetői tapasztalattal rendelkező urológus szakorvos, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa.
