Most még csak a próbaidőszak zajlik, májustól azonban a járóbeteg-ellátóknak – a sürgősségi ellátások kivételével – valamennyi szabad időpontjukat fel kell ajánlaniuk a digitális időpontfoglaló rendszerben. Csak a kontrollvizsgálatokra, a saját szakorvosaik, illetve területükön dolgozó háziorvosok számára tartalékolhatnak házon belül. A tét nem kicsi, mert évente mintegy ezer helyen a szakrendelőkben közel 70 millió ellátás történik. Azaz ha az új időpont foglaló rendszer jól vizsgázik, gyorsabb lesz a kivizsgálás, a diagnózis, és elégedettebbek lehetnek a választók is az egészségügyi ellátással.
A Népszava egészségpolitikai podcastje, a Szike friss adásában Lantos Gabriella közgazdásszal, a Józsefvárosi szakrendelő főigazgatójával, Keczéry Attila háziorvossal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával és Kincses Gyula egészségpolitikussal rendszerelemzővel, a MOK korábbi elnökével arról beszéltünk, hogy sikert vagy káoszt hozott eddig az új rendszer.
Azzal mindhárman egyetértettek, hogy a rendszer májusi élesítése után néhány hónappal lehet a konzekvenciákat levonni. Lantos Gabriella által igazgatott szakrendelő kiajánlott időpontjainak 50-60 százalékát foglalták a betegek március közepe óta, akiknek a 10-15 százaléka nem jelent meg. Ez a jelenség a zsúfolt szakrendeléseken tovább növelheti a várakozást: hiszen azok a betegek, akik nem fértek be, mert valaki foglalta az időpontot, de nem jött el, továbbra sem fognak beférni. Beszélt arról is, hogy kétféle betegútra érkezhet a beteg, az egyik az amikor elszakadt az ínhüvelye, vagy egy képalkotó diagnosztikára van szüksége, azaz azonnal megkapja a leletet, a diagnózist, amire kiváltja a gyógyszerét, meg fog gyógyulni. A másik, amikor krónikus beteggondozásra van szükség, ahol nem csak néhányszor kell visszajönni kontrollra, hanem egész életében, például diabetológiai vagy kardiológiai gondozásra szorul. S miután az új időpontfoglaló rendszerben a páciensek nem konkrét orvoshoz foglalnak, hanem rendelési idősávra, elvész az addigi stabil orvos-beteg kapcsolat. Magyarul az új rendszer „széttöri” a krónikus betegek gondozását.
Keczéry Attila zuglói háziorvos is megerősítette, hogy a betegek nagy része ragaszkodik a megszokott kezelőorvosához. A fiatalok még csak-csak átmennek majd a város egyik végéből a másikba, ha ott rövidebb a várakozási idő, de vidéken, ahol két nagyobb szakrendelő között 30-40-50 kilométer távolság is lehet, ez már nem olyan könnyű. Ráadásul a szabad ellátás választás már nem megengedett a kórházaknál. A szakrendelő orvosa, ha tovább kell utalni, akkor csak a beteg lakhelye szerinti területi intézménybe küldheti a pácienst. Már a fővárosban is nehéz követni, hogy egy-egy szakmában, hogy ki melyik kórházba tartozik.
Kincses Gyula szerint nem egy tüneti kezelésre van szükség, hanem rendszerszinten kellene hozzányúlni a betegvárakozási idők csökkentéséhez. Most van egy változás, csak megint nem rendszerszinten változtattunk, hanem valamilyen ad hoc ötlettel. Ezért, mint mondta: így várhatóan nem lesz belőle se nagy javulás, se romlás. Ám, ha mégis állást kell foglalnia arról, hogy jó vagy rossz irányba lépés történt, akkor azt mondja: most az új betegfogadási rendszer ebben a pillanatban javíthat az ellátáson. Hozzátette: ugyanakkor, ha nincs valamilyen jövőképe az egészségügynek, és ebben nem lesz valami alapvető változás, akkor mindig csak ilyen foltozgatás lehet belőle, amikor csak még egy sallert lehet ráragasztani a lyukas belsőre.
