A KSH hétfőn tette közzé a szektor adatait, s februárban az ágazat teljesítménye nyers adat szerint 0,2 százalékkal mérséklődött az elmúlt év ugyanezen időszakához képest, míg a naptárhatással kiigazítva 3,3 százalékos növekedést mértek. Ami igazán kellemetlen, hogy a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal maradt el az előző havitól.
A januári javulás után a februárban ismét kiábrándítónak nevezhető adatot produkált a kiskereskedelemben – foglalta össze Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH adatai alapján ugyanis 0,6 százalékkal zsugorodott a szektor havi összevetésben. Így összességében negatív meglepetésről beszélhetünk.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is annak adott hangot, hogy az adatok – még a kiigazított, 3,3 százalékos bővülés is – elmarad a várakozásoktól.
Az látszik, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés az ágazatban meglehetősen mérsékelt maradhat. Az értékesítési volumen csupán 1,3 százalékkal múlja felül a 2021. évi havi átlagot, és lényegében olyan forgalmat mutat, ami 2022 vége felé volt jellemző – jegyezte meg az ING szakembere.
Februárban csökkent az élelmiszerüzletek forgalma januárhoz képest, ami könnyen lehet, hogy a jelentősen emelkedő élelmiszerinfláció eredménye. Emellett a nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben a januári kiugró teljesítmény után egy minimális csökkenés látható havi összevetésben. Úgy tűnik tehát, hogy az egyszeri kifizetések, amelyekhez hozzájutott a lakosság, akár még februárban is, már nem csapódtak le ebben a kiskereskedelmi szegmensben – mondta Virovácz. Havi alapon egyedül a gyógyszer, illatszer üzletek forgalma nőtt jelentősen, ami leginkább az erős influenzaszezonnal lehet összefüggésben. Hiszen itt már három hónapja 1-2 százalékos havi alapú növekedést regisztrál a KSH.
Ezzel szemben komolyabb visszaesés volt látható a bútor, műszaki cikk üzletek, a textilüzletek és az iparcikkeket árusító üzletek forgalmában. Vagyis tényleg úgy tűnik, hogy a januári nagy megugrást a lakossági állampapírok kifizetése indukálta, nem pedig egy tartós vásárlói fordulatnak voltunk tanúi. Az összességében emelkedő februári üzemanyagárak mellett pedig aligha meglepő, hogy jött a korrekció is az üzemanyag-forgalomban, méghozzá bő 1 százalékos visszaesést mutatva.
Ami így biztosnak látszik, hogy az erős januári adat inkább egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy dinamikus trendforduló volt. Arra viszont van esély, hogy az árrésstop bevezetése segít majd az ágazat forgalmi adatait emelni.
Miután a lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből. Ugyanakkor az év közepére ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz – a vártnál magasabb infláció miatt - a reálbérek növekedése. Az ágazat éves alapon mért növekedése Nagy János szerint is folytatódhat, bár a reálbérváltozás a tavalyi, rendkívül magas értékei után érdemi lassulás elé néz az idén, de továbbra is pozitív szinteken maradhat. Ez lehet az ágazat fejlődésének legfőbb támasza. Véleménye szerint így pedig a fogyasztás egyértelműen a gazdasági növekedés első számú motorja lesz idén.