Megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett Marco Rubio amerikai külügyminiszter a blokk csütörtök-pénteki külügyi találkozóján. Mark Rutte főtitkár pedig kijelentette, hogy a transzatlanti viszony továbbra is az európai biztonság és a globális stabilitás sarokköve. A szövetségesek részéről mégis a bizalomvesztés jelei mutatkoztak Donald Trump politikája miatt.
Miközben olyan kritikus kérdésekről folytak a tárgyalások, mint az ukrán válság, a védelmi kiadások és a NATO stratégiai irányvonala, számos kérdés merült fel azzal kapcsolatban, megengedheti-e magának Európa, hogy saját alapvető érdekei rovására engedjen az amerikai céloknak. Tudom, hogy kemény szavak hangzottak el. Tudom, voltak szövetségesek az óceán innenső oldalán, akik aggódtak az Egyesült Államok NATO iránti hosszú távú elkötelezettsége miatt - mondta Rutte. Rubio újfent felszólította a szövetségeseket, növeljék katonai kiadásaikat. Nem kedvezett a hangulatnak az sem, hogy Donald Trump a brüsszeli találkozó előtt egy nappal tett bejelentést a világ rengeteg országát sújtó importvámokról. Az Európai Unióból érkező importra 20 százalékos „viszonossági” vámot vetett ki.
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter figyelmeztette európai kollégáit, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatuk soha többé nem lesz a régi. Belga kollégája, Bart De Wever az amerikai küklügyminiszterrel tartott találkozó előtt bírálta, hogy a Fehér Ház a védelmi kiadások növelését követeli, miközben kereskedelmi háborút indít és folyamatosan megaláz. – Köszönjük, hogy a világgazdaság összeomlásával segítettek elérni az ötszázalékos célokat - mondta a francia delegáció egyik tagja amerikai kollégájának a zárt ajtók mögött egy jelen volt, névtelenséget kérő tisztviselő szerint.
A Politico szerint szerint mindez nagyon kellemetlen záró sajtótájékoztatót hozott Rutte számára, aki nehezen tudta meggyőzni a sajtót arról, hogy a szövetséges országokra kivetett vámok nem fogják befolyásolni a katonai költségvetések növelésére irányuló erőfeszítéseiket. A NATO-főtitkár ellépett a Grönlandot ért amerikai fenyegetésre vonatkozó kérdések elől, mondván, hogy most nem a Dániához tartozó szigetre kellene koncentrálni. Emellett több, a kereskedelmi háború hatásaira vonatkozó kérdést is elhessegetett.
Rubio szintén kerülte brüsszel megszólalásaiban, hogy kommentálja Trump megjegyzéseit Grönland megszerzéséről. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter megerősítette, hogy találkozójukon „határozottan tiltakozott” az ötlet ellen. Rubio pénteken lemondta záró sajtótájékoztatóját egy programváltozásra hivatkozva. Bár ezek az incidensek kisebb jelentőségűek, mégis az amerikai diplomáciával kapcsolatos nyugtalanságot tükrözik Európában.
A NATO-beli szövetségeseket az elmúlt időszakban más amerikai lépések is nyomasztották. Múlt hónapban Trump felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást, s közvetlen tárgyalásokat kezdett Moszkvával és Kijevvel, kizárva azokból az európai hatalmakat. További aggodalomra adtak okot azok a hírek, hogy az USA katonai erőforrások átcsoportosítását tervezi Európából. Különösen amiatt, hogy miként lehet majd pótolni az olyan kulcsfontosságú eszközöket, mint a megfigyelő, illetve a légi utántöltő és parancsnoki rendszerek, képességek, amelyek a NATO-n belül még mindig nagyrészt Amerikától függenek. A bizalmat tovább rontotta azoknak a Trump belső köréből származó Signal-üzeneteknek a közelmúltbeli kiszivárgása, amelyek az európai szövetségesek iránti nyers lenézésről is árulkodtak.
Rubio látogatását széles körben úgy értékelték, mint amely a feszültségek kezelését szolgálja a NATO közelgő június 24-26-i hágai csúcstalálkozója előtt. Európai diplomaták azonban az Euractiv szerint attól tartanak, hogy találkozó a konfrontáció gyújtópontjává válhat, ha Trump több kérdésben megpróbálja engedményekre kényszeríteni a szövetségeseket.
Alakul az új európai védelmi szövetség, Magyarország a másik gazdasági és katonai nagyhatalommal, Szlovákiával együtt nem kapott meghívást