Régi népi bölcsesség: rablóból lesz a legjobb pandúr. Már ha a rabló úgy akarja. A kérdés most az, akarja-e a rabló. Akkora-e a baj, hogy a legfelső körökben kénytelenek a rablógúnyát levetve pandúrjelmezt ölteni, váratlanul a jog és tisztesség őreként fellépni a lopások, a korrupció, a hivalkodó úrhatnámság ellen.
Logikus volna. Hiszen legerősebb ellenfelük, Magyar Péter mozgalma is a lopások leleplezését, a lerabolt közszolgáltatások elnyomorodását állította kampánya középpontjába. Nem kerülte ezt korábban a parlamenti ellenzék sem, de sokáig úgy tűnt, a közönség belefáradt a billiók-trilliók sok nullájába.
De valami változott. Egyrészt szemérmetlenebbé váltak az ordító vagyoni különbségek – ha az infláció húsba vág, ezek is jobban fájnak. A NER-oligarchia el is vesztette gátlásait, mutogatni akarta, amije van: drágaköves táskát, jachtot, repülőt, kastélyt, zebraparkot. Orbán próbált humorral kibújni: állatkerti zebrát fogadott örökbe, névadó versenyt hirdetett. A szép tervet megölte, amikor az ú.n. Vidéki Prókátor a „Zabra” nevet ajánlotta…
A kegyelmi botrány nyomán kibontakozó morális válság a közvéleményben új érzékenységet hívott életre. Eddig azt hihettük, a politika erkölcse csak a széplelkeket izgatja, az átlagember egyszerűen jól akar élni. Most kiderült, nem egészen így van. Ha pedig alapjaiban kérdőjeleződik meg egy kormány erkölcsi tisztessége, akkor a konkrét lebukás nyomán nagyobb reflektorfény esik egyéb cselekedeteikre is. Mondjuk, hogy lopnak-e. Hogy van-e képük még páváskodni is a rablott jószággal.
És, mint tudjuk, van. Ennek láttán a Fidesz külső héja, az ingadozók, a nem szorosan kötődők is kritikusabbá váltak. Valamivel meg kell győzni őket vezéreik tisztességéről. Már nem működött a régi taktika, hogy le kell hazudni mindent, a kormány szolgálatában álló média hírt se adjon felőlük. A „jóhír” kampány is csődöt mond, ha elsodorja a rossz hírek áradata. Az internet korában manipulálni ugyan lehet, de teljesen elzárni az információkat már nem.
Márpedig a tábort mindenáron meg kell tartaniuk. Erre jó a „rablóból pandúr” stratégia. Rákosiék is a saját soraikban keresték a „belső árulókat”, csak ők nem gazdasági, hanem politikai téren. Orbánék az új pandúrszerepben szintén felmutathatnak vezér- vagy alvezér-áldozatokat, akik visszaéltek a főnökség jóindulatával. „Kígyót melengettek a keblükön”, nem vették észre, hogy ezek közpénzből gazdagodnak.
Gyerekek is játszanak rablópandúrost. Az egyik ilyen játék leírása szerint rablókeresés közben azt kell énekelni: „Kisujjam is látja, csak a vak nem látja!” Eszerint ők vakok voltak. Még mindig jobb ezt elismerni, mint azt, hogy bűnösök, bűnrészesek vagy éppen maffiavezérek.
De majd most! Ahogy Lázár fogalmazott: lesöprik a kullancsokat, hiszen azok nem részei a NER testének, nem érték el a szívét-agyát, épp csak rámásztak. „Visszaéltek a megteremtett lehetőséggel”- szólja el magát. Eszerint valakiknek meg kellett számukra teremteni a lehetőséget. Lázár általában őszintébb (és sokkal tehetségesebb), mint társai. Világossá teszi azt is, miért a váratlan pandúrszerep, a rendcsinálási szándék: „hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani”.
Hát persze. Szokás szerint a saját (meglévő vagy volt) szavazóikhoz beszélnek, a többi nem érdekli őket. Vagy úgysem hisz nekik. De azt a bizonyos leszakadó külső kört vissza kell édesgetni. Már azt hitted, rablók vagyunk? Á, dehogy. Üldözzük őket, hát nem látod?
Hogy Lázár nem a magányos lázadó szerepéből beszélt, az onnan lett nyilvánvaló, hogy a Fidesz másnap fizetett hirdetésben reklámozta szavait.
A rablópandúros gyerekjátékok között olyat is találtam, ahol a csapatkapitány súgja a résztvevők fülébe, ki lesz pandúr, ki lesz rabló. Most Lázár lett a pandúr. Nyilván kedve is volt hozzá: régen szúrja a szemét Rogánék regnálása. Egy interjúban kimondta: a kormányfő megkereste, hogy a miniszterségen túl is „vállaljon nagyobb politikai szerepet”.
Orbán csak jól járhat. Ha Lázárnak a pandúrkodással sikerül megfordítani a közhangulatot, jó. Ha közben elvérzik, mert rátámad egy-két célkeresztben lévő oligarcha (Lázár még Mészárost is megemlítette), még jobb: Orbán egyetlen fideszes riválisa gyengül meg.
Máris vannak jelei annak, hogy a pandúrkodás elakad. Emlékezzünk: Pesty László 2023 nyarán ugyanezt próbálgatta, csak a kullancsok helyett „a Fidesz testén élősködő orkokat” vádolta. Aztán se kullancs, se ork: a nagy leleplezésekre nem került sor, a „Tiszta kezek” néven indított web-oldala is eltűnt. A kezek jobbnak látták piszkosnak maradni.
Most ott tartunk, hogy Gulyás, majd maga Lázár is visszakozott. Az új változat szerint a „kullancsozás” Magyar Péterre utalt. Ami azt illeti, lehetne több fantáziájuk: a rosszul elsülő poloskázás után Orbán is ezt bírta kitalálni.
Csak találgathatunk. Talán a kipécézettek - Matolcsy vagy mások - visszazsaroltak. Vagy osztoztak a nagyobb főnökökkel a pénzen. Most a színpad csendes, a háttérben heves tárgyalások. De a pandúrjelmez már ott van az öltöztetőknél. Ha kicsit kiszellőztetik belőle a molyirtó szagát, szükség esetén bármelyik rablóra ráadhatják.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.