Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt. Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. – ez a mondat 2024. március 15-én hagyta el Orbán Viktor száját. Hát szerintem már érti, sőt hiszi, – hogy egy másik klasszikus idézzek, Fluor Tomit, – „mi vagyunk a szar a palacsintában”. Arra azért még így sem számítottam, hogy a nehezen kiizzadt, a világon elsőként megalkotott mesterséges intelligencia szabályozást még a bevezetése előtt sikerült megtrollkodni.
Szegény brüsszeli bürokraták elővették a kínai megfigyelő államot, mint rossz példát, és azt mondták (jogosan), hogy az Európai Unióban ilyen, vagy ehhez hasonló ne legyen. Orbán Viktor pedig azt üzente: fogd meg a sörömet. Jó-jó, azért azt nem tudom elképzelni, hogy a magyar mesterséges intelligencia majd egész nap nagy testvérként pásztázza az utcákat és minden szemetelőre könyörtelen büntetéssel csap le. Fontos, nem a technikával van a baj, hisz sok helyzetben ez valóban hasznos lehet a bűnüldöző szerveknek, de az már problémás, amire most használni szeretnék. Megfélemlítésre, öncenzúrára, a politikai cselekvéstől való elrettentésre. A Pride felvonulással kezdődik, de mi lesz a következő? Mert ha egy arcfelismerő rendszert politikai eszközként használnak, akkor tényleg csak a fantázia szab határt annak, hogy hol áll meg a történet. Az egyetlen „megnyugtató” tény, hogy a magyar államberendezkedés feltehetően nem képes olyan szintű megfigyelő állam létrehozására, mint amit Kínából ismerünk. Ahhoz egy jól felépített komplex rendszer kell, amiből nem lehet csak úgy kilapátolni a pénzt. De az már önmagában szomorú, ha innentől szó szerint be lesz árazva, az, ha valaki utcára vonul másokkal együtt. Persze csak ha ez a kormánynak nem tetsző témában teszik. Gondolom, a békemenetet résztvevőinek nem kell izgulni a 200 ezres bünti miatt.