Rendben van az Alkotmánybíróság szerint az iskolai mobiltelefon-tilalom

Négy tárgyalási nap után utasította el az Alkotmánybíróság annak a 15 éves diáknak a panaszát, aki szerint az iskolai mobiltelefon-tilalom sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát – írja a hvg.hu.

A beadvány szerint a mobiltelefonok kulcsszerepet játszhatnak vészhelyzetek esetén, például gyors segítségkérésnél vagy fontos információk továbbításánál. A szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus felszólítsa a tanulót a tiltott tárgy igazolására, sértheti a magánszféra védelmét, mivel így akár minden alap nélkül betekinthetnek a diákok személyes tárgyaiba. Ez különbségtételt eredményez diák és tanár között, hiszen utóbbiakra nem vonatkozik hasonló ellenőrzés.

A beadvány kitért arra is, hogy az elkobzott készülékek jelentős anyagi értéket képviselhetnek, így azok megőrzése és tárolása során kár érheti őket, vagy akár el is tűnhetnek. A tanuláshoz való jog sérelmére is hivatkozott a beadvány, mivel a telefonhasználat tiltása ellehetetlenítheti például a KRÉTA-rendszerbe való belépést vagy az online forrásokhoz való hozzáférést. A szabályozás célját – érvelt a panaszos – enyhébb eszközökkel is el lehetne érni, például a készülékek kötelező kikapcsolásával.

Az előadó bíró Schanda Balázs volt. A testület végül elutasította a panaszt, indoklásuk szerint ugyanis az iskolai felelősség a pedagógusokat terheli, ezért vészhelyzet esetén nekik kell értesíteniük a szülőket vagy a hatóságokat. A vonatkozó szabályozás nem teszi lehetővé a diákok holmijának átkutatását, csupán azt engedi meg, hogy a pedagógus felszólítsa a tanulót, igazolja: nincs nála tiltott tárgy, vagy tájékoztassa a szülőket, ha ilyen eszközt észlel.

Az indoklás szerint a KRÉTA-rendszerhez való hozzáférés nem áll közvetlen összefüggésben a művelödéshez való jog gyakorlásával. Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy a szabályozás korlátozza a tulajdonhoz fűződő jogokat, de ezt arányosnak ítélte a közérdek – elsősorban a közbiztonság és az iskolai rend fenntartása – szempontjából. A tanulási környezet védelme és más diákok jogainak biztosítása indokolttá teszi a telefonhasználat tanórák alatti korlátozását. Az esetleges károk vagy eltűnés ellen a szabályozás előírja, hogy az iskola köteles megőrizni az átvett eszközöket, és kár esetén azt megtéríteni.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt.

Horváth Attila és Patyi András alkotmánybírók különvéleményt fogalmaztak meg. Nem magával a szabályozással értettek egyet vagy nem egyet, hanem azzal, hogy a panaszt egyáltalán érdemben tárgyalták. Véleményük szerint a beadványt valószínűleg nem maga a diák írta, és bár a szülő hozzájárult az eljáráshoz, a dokumentumot nem ő nyújtotta be törvényes képviselőként.

Horváth Attila szerint erkölcsileg és jogilag is kifogásolható, ha felnőttek gyermekeket használnak politikai célú beadványokhoz hatóságok vagy bíróságok – köztük az Alkotmánybíróság – előtt. Ezért a két bíró szerint a panaszt érdemi vizsgálat nélkül kellett volna visszautasítani.