Nemzetközi Büntetőbíróság: Hiába lép ki az ICC-ből, Magyarországnak le kellene tartóztatnia az izraeli kormányfőt

Benjamin Netanjahu látogatása kapcsán a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hagyományos rend szerint járt el, mivel minden tagállamnak elküldte az izraeli miniszterelnök ellen 2024. november 21-én kiadott elfogatóparancsot – közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szóvivője a BBC kérdésére.

Fad El-Abdullah hozzátette: Magyarországnak továbbra is együtt kell működnie a testülettel. Az elfogatóparancs kibocsátását követően Magyarországnak elvileg le kellett volna tartóztatnia az izraeli miniszterelnököt, és át kellett volna adnia az ICC-nek Hágában akkor is, ha a tagországok nem mindig hajtják végre az ilyen döntéseket. Európai országok közül többen jelezték, hogy őrizetbe vennék az izraeli vezetőt, ha belépne területükre, de Magyarország mellett Németország, Csehország és Románia is jelezte, hogy ezt nem tenné meg. Franciaország és Olaszország sem, de csak azért nem, mert Benjamin Netanjahu politikai vezetőként egyelőre immunitást élvez. 

Izrael ugyan nem csatlakozott a Római Statútumhoz, ám a Nemzetközi Büntetőbíróság 2021-ben úgy döntött, hogy illetékessége kiterjed a megszállt ciszjordániai területekre, Kelet-Jeruzsálemre és a Gázai övezetre, mivel az ENSZ főtitkára elismerte a palesztinokat államként.

Magyarországnak most hivatalosan, írásban kell bejelentenie az ENSZ-főtitkárának kilépési szándékát. A római statútum 127. cikke szerint ez a döntés egy év múlva lép hatályba.

Orbán Viktor Netanjahuval közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „az ICC egy politikai bírósággá alakult”, amit a legvilágosabban az Izraellel kapcsolatos döntések mutattak meg.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma benyújtja a Római Statútum felmondásáról szóló törvényjavaslatot. Magyarország az első ICC-tag, amely ilyen lépést tesz. Benjamin Netanjahu megtapsolta Orbán Viktort a bejelentés után.