Fidesz;alaptörvény;veszélyhelyzet;Alaptörvény-módosítás;

Korábbi felvétel

Változtatnának az Alaptörvény-módosítás szövegén a fideszesek, mégsem lehetne örökre veszélyhelyzetet hirdetni

Nem sokkal az ülés előtt terjesztették be a módosításaikat a kormánypárti képviselők, a települések önvédelemhez való joga is bekerülne a szövegbe.

Több ponton is átírnák a kormánypárti képviselők a 15. Alaptörvény-módosítás három hete benyújtott szövegét. A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja a javaslatot, és a fideszes képviselők nem sokkal az ülés előtt terjesztették be a módosításaikat – vette észre a Telex.

A portál összefoglalója szerint

a legfontosabb változás, hogy bekerülhet az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga.

A törvényjavaslatot Navracsics Tibor minisztériuma dolgozza ki. A tervezett törvény alapján a települések korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, vagy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. További eszköz lehet a kezükben, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg.

A törvénycsomagot csak később terjesztik be a parlamentnek, de az Alaptörvényben már most megágyaznának a települések önvédelmének. A hatályos Alaptörvény XXVII. cikkében az áll: „Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához”, ezt egészítenék ki egy mondattal:

„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”

A Telex cikke szerint

komoly változtatás a három hete benyújtott javaslathoz képest az is, hogy mégsem hirdethet örökre veszélyhelyzetet a kormány.

A mostani javaslat szerint ez úgy marad, ahogy eddig volt: a kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament. Azt a részt ugyanakkor nem szedték ki a mostani javaslattal sem az Alaptörvény-módosításból, amellyel korlátoznák a kormány mozgásterét a veszélyhelyzetben: a jövőben az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel a kormány törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől. Egy másik, szintén a parlament előtt fekvő javaslat alapján viszont a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy meghatározott tárgykörökben vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását.

Mindemellett az is szerepel a törvényalkotási bizottságnak benyújtott módosításban, hogy

  • a köztársasági elnök nem dönthet a magyar állampolgárság felfüggesztéséről, amelyről egy kedd este benyújtott törvényjavaslat szól. Továbbra is a köztársasági elnök határozhat arról, hogy ki kaphat magyar állampolgárságot, és kitől veszik azt el, ám a jövőben bevezetni kívánt felfüggesztés nem hozzá fog tartozni.

  • egy másik módosítás megerősíti, hogy a kettős állampolgár magyar állampolgársága a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető, és a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát.

  • egy technikai malőrt is javítanának a kormánypárti képviselők. Az Alaptörvényben 2020 óta az szerepel, hogy „az anya nő, az apa férfi”. A három hete benyújtott módosítási javaslatban azonban véletlenül felcserélték a szöveget, és azt írták: „az apa férfi, az anya nő”. Ezt is javítják most, és marad az a sorrend, hogy „az anya nő, az apa férfi”.

A kormányfő leszögezte, Magyarország az első pillanatban világossá tette, hogy kiáll Izrael szuverenitása, önvédelemhez való joga mellett, és kiemelte, hogy a stabil Izrael a Közel-Kelet stabilitásának a kulcsa. Benjámin Netanjahu közölte, Magyarország bátor és jelentős lépést tett a kilépéssel a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), meg is tapsolta érte a magyar kormányfőt. Ez volt a sajtótájékoztató.