Természetes módon nem alakulhattak így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi szegénységi adatai – így kommentálta Németh Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese azt az elemzést, amely arra jutott, hogy a statisztikai hivatal évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét – írja a Válasz Online.
A lapban egy nappal korábban jelent meg egy átfogó tudományos cikk, amelyet Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója és Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa írt. Ez emlékeztet, hogy az Európai Unió tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait a KSH szolgáltatja. A 2005 óta gyűjtött adatsor szerint Magyarországon a 2010-es évek második felében csökkent, Európában a legalacsonyabbak közé tartozik a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya.
E fontos szegénységi mutató számítását megalapozó EU-SILC adatbázisban a jövedelemeloszlás alakja 2005–2016 között hazánkban a többi közép-európai országéhoz hasonló formájú volt, megfelelt a jövedelemeloszlás hasonló adatbázisok alapján várható mintázatának. A következő években az eloszlás azonban több olyan rendellenességet is mutat, amelyeket a kutatók szerint nem lehet valós társadalmi folyamatok lenyomataként értelmezni.
„2018-tól olyan mértékű és minőségű eltéréseket találtunk a jövedelemeloszlásban, amelyek ismétlődő szakmai hibákra vagy szándékos beavatkozásra is utalhatnak”
– írták, a megállapításból pedig az következik , hogy a KSH több évben is nagy valószínűséggel a valósnál alacsonyabbra becsülte a magyarországi szegénységi arányszámot.
A Válasz Online szerint a KSH a jelenséget nem tartotta problematikusnak, a cikk megjelenéséig a lap megkeresésére sem reagált. Tátrai Annamária ezt követően kutatási eredményeikkel doktori értekezésének opponenséhez, Németh Zsolthoz, a KSH korábbi elnökhelyetteséhez fordult. A hivatalnál 2010 és 2017 között a KSH-nál vezető pozíciót betöltő statisztikus szerint lehetetlen, hogy ilyen sokaknak éppen egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme, pont annyira, hogy a magyarországi és az uniós statisztikákban már nem számítanak szegénynek.
„Abból, amit általában tudunk a szegénységről arra következtetünk, hogy a küszöb alattiak és közvetlenül a küszöb felettiek jövedelmi adataival történt valami. A határ előttiek nagyon kevesen, a határ fölöttiek feltűnően sokan vannak. Zéró a valószínűsége annak, hogy manipuláció nélkül így szórjanak az adatok.”
Németh Zsolt hozzátette, hogy nem most hall erről a problémáról először.
Az, hogy ki minősül szegénynek, nem csak politikailag érzékeny kérdés: valós adatok nélkül nem lehet sem megalapozott gazdasági, sem szociális intézkedéseket hozni – hívja fel a figyelmet a Válasz Online.
Az UNICEF, az ENSZ gyermekszegénységgel foglalkozó szervezete 2023 nyarán készített egy tanulmányt, amely azt igyekezett megállapítani, várhatóan mennyivel nő a gyerekszegénység. Úgy jelent meg, hogy a jegyzetek közé odaírták, a tanulmány az összes uniós ország adatait tartalmazza Magyarország kivételével. Az adatok megbízhatóságával kapcsolatos problémák miatt az UNICEF a magyarországi eredményeket nem publikálta.
Eurostat: Folytatódott a magyarok elszegényedése, az utolsó helyre csúszva a legkevesebbet költhették el tavaly az EU-banÁtlagosan ötször többet keres a magyarok leggazdagabb 20 százaléka a legszegényebb 20 százaléknál