A kormányközeli Világgazdaság elemezte a KSH frissen közzétett statisztikáit a magyar társadalom anyagi helyzetéről. A Háztartások életszínvonala című kiadvány alapján a lap azt írta, enyhén, de növekedett a szegénység Magyarországon az elmúlt egy évben, azonban szerintük még így is jobb a helyzet, mint tíz éve, akkor ugyanis mintegy 3 millióan voltak kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának.
A lap megjegyzi, arról a kiadványról van szó, amely azóta, hogy a KSH kivezette a létminimumra vonatkozó számításait, minden ősszel próbál valamilyen képet alkotni az előző évi hazai jövedelmi, fogyasztási és szociális helyzetről. A jelentésből mindemellett kiderül, hogy egyre nagyobb szakadék tátong a társadalom alsó és felső ötöde között.
A 17,6 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedés mellett a reáljövedelem 3,6 százalékkal csökkent, azonban a nettó jövedelem vásárlóértéke 38,5 százalékkal haladta meg a 2015-ös értéket - írja a lap. Ami a legalsó és a legfelső jövedelmi ötöd átlagjövedelmét illeti, a legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 461 ezer forint volt, az országos átlag 40,3 százaléka. Ezzel szemben a legfelső ötödben 7 millió 240 ezer forint az összeg, ami az országos átlag kétszeresének felel meg.
Azaz a magyar társadalom leggazdagabb 20 százaléka átlagosan ötször annyit keres, mint a legszegényebb 20 százalék, ez a különbségek további emelkedését jelenti a megelőző évhez képest. A szorzó 2022-ben még 4,3 volt, tavaly 4,8.
A KSH szerint tavaly összesen 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,5 százalékpontos növekedés mellett a lakosság 20,2 százalékát jelenti. Ez az adat még így is jobb, mint a 2010-es évek elején mért számok, ekkor ugyanis a 30 százalékot is meghaladta Magyarországon az arányszám, amivel akkor több mint hárommillió fő tartozott ebbe a kategóriába - írja a lap.
Úgy tudni, leginkább azokban a háztartástípusokban nőtt a szegénység tavaly, ahol 65 éves és annál idősebb személy élt. Az egyedül élő 65 év felettiek egyharmada élt szegénységben, de közel 30 százalékos volt az arányuk azokban a háztartásokban is, ahol a két felnőtt közül az egyik 65 éves, vagy annál idősebb. A gyeremekes háztartások szegénységi helyzete ugyanakkor némileg javult. Közülük az egyszülős családok és a három- vagy többgyermekes háztartások rendelkeznek átlagon felüli szegénységi kockázattal (32 százalék és 27,8 százalék).
Itt az újabb magyar siker, Budapest lett a régió második legszegényebb fővárosa az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján