Az állami kiéheztetés meghozta az eredményét: a gödöllői önkormányzat is kénytelen átadni szakrendelője működtetését. Az erről szóló javaslatról április 3-án, azaz csütörtökön dönthet a városi képviselő-testület, s amennyiben jóváhagyják az előterjesztést, szeptembertől az állam mint tulajdonos működteti a Tormay Károly Egészségügyi Központot.
A szakrendelők államosítására már 2013 óta időről-időre kísérletet tesz az Orbán-kormány. Legutóbb az Országgyűlés 2022 végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők átvételét. A helyhatóságoknak 2023 március végéig kellett nyilatkozniuk arról, adják-e vagy sem a járóbeteg-ellátó intézményeiket az államnak. Az Országos Kórházi Főigazgatóság mintegy 133 helyhatóságtól várt választ.
Az Orbán-kormány most nem akarja tovább élezni a konfliktust, finomít a szakrendelők államosításának tervénA fővárosból szinte egyetlen kerületi önkormányzat sem kért az államosításból, a vidékiek közül is csak néhány nem zárkózott el mereven ettől, mert belátták, hogy nem képesek finanszírozni a fenntartást. Végül 2023 nyarán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai konferencián be is jelentette: „Ha rajtam múlna, lenne államosítás, a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig.”
Takács Péter: Ha rajtam múlna, lenne államosításA központosítás ugyan kikerült az egészségpolitikai viták fősodrából, de a kormányzat több intézkedése is „ösztönözte” a helyhatóságokat a járóbeteg ellátó intézményeik átadására. Gödöllőn most úgy tűnik „elszakadt a cérna”.
„Nincs tovább, elértük a teljesítőképességünk határát, a város nem tud annyi pénzt biztosítani, amennyi a szakrendelő működtetéséhez kellene”
– kommentálta lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere a döntést. Mint mondta, ha továbbra is ragaszkodnának a szakrendelőjükhöz, a kötelező feladatoktól kellene a pénzt elvenni. Hozzátette: az önkormányzat pénzügyi mozgástere az utóbbi években egyre szűkült: az állami támogatások reálértéke folyamatosan csökken, miközben már 1,3 milliárdnál többet vonnak el tőlük szolidaritási adóként, bevételeikből elvonták a gépkocsi- és az iparűzési adó egy részét, a közeljövőben a kincstári számla vezetés miatt a megtakarításaik kamatbevételeitől is elesnek. Ezek az intézkedések évente nagyobb elvonást jelentenek, mint amennyi a városi szakrendelő többletfinanszírozási igénye lenne.
- A forráshiány mellett a másik nagy probléma, hogy nem tudjuk megoldani az orvoshiányt, és ahol még van is szakember, ott közülük többen elmúltak 80 évesek. Szükség lenne reumatológusra, urológusra, sebészre
– mondta. Gémesi György úgy vélte: ha a város szakrendelőjét az állam egy kórházhoz integrálja, akkor valószínűleg küld szakembert is. Most egyes szakrendelések úgy tudnak működni, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházból jönnek a városba rendelni orvosok, az ő díjazásuk 30 százalékos többletkiadással jár. Csak az elmúlt tíz évben az önkormányzat 300 millió forint többlettámogatást adott az intézménynek, ennek felére az elmúlt két évben volt szükség.
A gödöllői városatyák még 2013 februárjában, amikor a Fidesz-kormány a kórházak államosítása keretében az önkormányzati szakrendelőket is kérte, az intézmény megtartása mellett döntöttek. Akkor még abban bíztak, hogy a feladatellátásért járó közfinanszírozás fedezi a működtetést és az önkormányzatnak „csak” az eszközpótlásra és felújításra kell forrást adnia. Ám az elmúlt 12 évben nemcsak a helyhatóságok feladataira, hanem az egészségügyre sem jut annyi közpénz, amennyibe a szolgáltatások kerülnek. A szakrendelő átadásával kapcsolatos döntéshez készített előterjesztésből kiderül az is, hogy tavaly 50 milliót különített el a város a szakrendelések többlet finanszírozására, ám az összeget több lépcsőben 100 millió forintra kellett emelni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozása 12 szakrendelésnek még a közvetlen költségeit sem fedezi. 2017 óta ugyanis változatlan összeget fizetnek szolgáltatásokért, sem az inflációt, sem az egyéb költségnövekedést (így például a kötelező minimálbér-emelést) nem kompenzálták. Ha ezt megtették volna, úgy évente negyedmilliárd forinttal több lehetne a bevétel.
- Egyelőre nincs tudomásunk más olyan önkormányzatról, amely szintén kezdeményezte volna szakrendelője átadását az államnak
– mondta lapunknak Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Körülbelül 300 olyan szakrendelő van, amelyeket az önkormányzatok működtetnek, közülük 105 nagyobb járóbeteg ellátó hely.
A szövetség 2024 nyarán készített felmérést a szakrendelő-tulajdonos önkormányzatok szerepéről. Kiderült: hogy az önkormányzatok több mint jó gazdák, mert a beruházások több mint felét, és minden 7. beteg ellátási költségét ők állták. A kérdőívben a 2022., 2023. évi kiadásaikról, valamint 2024. évi tervekről is kérdeztek. Összesen 26 önkormányzati fenntartású intézményből érkeztek adatok. A felmérésből az is kiderült, hogy tulajdonosi támogatások nélkül 2024-ben gyakorlatilag nem lett volna érdemi felújítás vagy beruházás a szakrendelőkben. A napi működéshez a válaszadók 88 százaléka kapott támogatást a helyhatóságtól. A Medicina 2000 felmérésről szóló közleménye egyben azt is jelezte, hogy az önkormányzati tulajdonú szakrendelők államosításával ezek a források értelemszerűen elvesznek.
NEAK: feleannyi betegre feleakkora a finanszírozási keret Újabb jogszabály-módosítással gyorsítaná az ellátást a szakrendelőkben az Orbán-kormánySokan nem jelennek meg az előjegyzett időponton, Takács Péter szerint megvizsgálják, jöhet-e az ezer forintos foglalási díj