Álltam a trolimegállóban, vártam a járatot, nem temetkeztem a mobiltelefonom nyakfacsaró képernyőjébe, hanem nézelődtem. Amott egy gerlepár ült az egyik ágon, kicsit odébb verebek csiripeltek. A megálló oldalán egy hirdetést pillantottam meg. Színes, figyelemfelkeltő kép, egy fiatal lány rózsaszín kötött sapkában, piros dzsekiben, sárga pólóban egy hatalmas borospohárral a kezében, ami nagyjából akkora volt, mint a lány feje. Kedvesen hirdette nekem, hogy „a magyar bor sokszínű, mint Te!” Álltam bambán, néztem a két szőlőfürtöt, a literes borosüveget és értetlenkedtem. Már azt sem tudtam eldönteni, hogy a képen szereplő lány valódi, vagy a mesterséges intelligencia találta-e ki, de nem is ez a lényeg.
Hanem az, hogy a képen szereplő kis hölgy talán éppen hogy nagykorú. Zsebre rakott kézzel, rúzsozott mosollyal buzdított a borozásra, meg arra,m hogy vegyek bort, mert akkor sokszínű leszek. Főleg, gondoltam, ha egy szürkebarát után megiszok egy kis egri bikavért, leöblítem az egészet egy kis rozéval, a tokaji aszút majdnem kifelejtettem, hiszen az buliban szinte kötelező, mint kis nemzetünk nagy hungarikuma. Az sem baj, ha ennyi bor elfogyasztása után a detoxikálóban kötök ki, fűztem tovább a gondolatot, hiszen sokszínű vagyok. Fehér, vörös, habzóbor, bármi jöhet.
Ekkor felöltött bennem más is. Az, hogy a kábítószer más, abba bele lehet halni, az alkohol és a cigaretta csak rossz szokások, amiket bármikor abbahagyhat az ember. Legalábbis ezt mondta minap apám, és nem volt kedvem elkezdeni vitatkozni vele. Miközben statisztikák alapján dobogós helyen állunk az alkohollal, a dohányzással összefüggő betegségek okozta halálozásában. Ha viszont van rengeteg nemzeti dohányboltunk, akkor tehát a dohányzás nem káros, mert nemzetileg engedélyezett? Az ittas vezetés okozta közúti balesetek, erőszakos cselekedetek, nők elleni erőszak, fegyveres támadások sem számítanak, hiszen az alkohol nem drog? Hát nem kerülsz ugyanúgy más tudatállapotba tőle, nem roncsolod az agysejtjeidet a teljes elbutulásig?
Még mindig vártam azt a 77-es trolibuszt, párszor visszafordultam a reklámhoz, mert nem hittem, amit láttam. Álltam kikerekedett szemekkel és kavarogtak bennem a gondolatok. Pár hete hirdettek zéró toleranciát a kábítószerekkel szemben, az alkotmányba is beírták. A megelőzésre, felvilágosításra, prevencióra azonban nincs semmilyen alap, nincsen segítségnyújtás, csak büntetés, megtorlás. Betiltják a Pride felvonulást, ahol a sokszínűség mellett szólalnak fel egy évben egyszer a résztvevők, miközben a sokszínűség jegyében a fiatalokat buzdítják az alkohol fogyasztásra. Az egyik drogot reklámozzák, a másikat tiltják. A reklámfelületen nem láttam, hogy csak 18 éves kor fölöttiek igyanak bort, arra sem hívják fel a figyelmet, hogy részegen senki ne üljön volán mögé. Kicsit mintha ellentmondás lenne ez a történet. De hát amit szabad a Jupiternek…
