A Tisza ezúttal Horváth Kriszta néven javasolta kuratóriumi tagnak az ismert civil érdekvédőt a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumába. Szentkirályi Alexandra a Fidesz frakcióvezetőjeként a szokásos menetrend szerint felháborodott, a Tisza hosszasan érvelt a jelölés mellett. Baranyi Krisztina arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztésben elrejtettek egy meghökkentő Bódis Krisztán jóval túlmutató rendelkezést, miszerint a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumi elnökének kinevezési jogát elvennék a közgyűléstől. A vitában a Fidesz újra elővette a fővárosi drogstratégiát. Karácsony Gergely válaszában kitért a brüsszeli ereszen éppen egy drogbuliról lecsúszó kormánypárti politikusra, másrészt megjegyezte, ha a Fidesz mindenből „politikai baseball ütőt farag, akkor csak emberek fognak meghalni”. A valóság tagadása, az alaptörvény újabb módosítása nem javít a droghelyzeten.
Azt kérte a kormánypárti képviselőktől, hogy gondolkodjanak el azon, hogy a világ bonyolultabb annál, hogy Rogán Antal kommunikációs paneljeivel válaszokat adjanak rá.
Ezt a közlekedési tárgyú előterjesztések vitája követte. Vitézy Dávid a villamoshálózat bővítése – köztük a budai fonódó déli irányba való meghosszabbítása – mellett érvelt. Azt javasolta, hogy a Bajcsy-villamos tervezését saját forrásból kezdjék el. Erre van ugyanis uniós forrás, csak a kormány nem szabadítja fel. Ide tartozott a BKK hálózatbővítésének fedezetét biztosító 10 százalékos jegyáremelésről – 450 forintról 500 forintra emelnék a vonaljegy árát –, illetve a reptéri 100E busz 2200 forintról 2500 forintra emeléséről. A bérleteseket ez nem érinti, ők két vonaljegy áráért válthatnának majd kiegészítő jegyet a járatra. A Fidesz a budapestiek sarcolásának tartotta a jegyáremelést és egy vonaljegy árát tartotta volna jónak a bérletesek esetén, ezért előre jelezték, hogy nem fogják ezt az előterjesztést megszavazni. A kormánypárti Böröcz László budaváris polgármester arra is felhívta a figyelmet az 50 milliárdos faktorálásra, ami az idén 68 milliárdra növekszik, vagyis ekkora adóssággal kezdi az új évet a cég. Holott a főváros úgy tervezte az idei költségvetését, hogy 50 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetne.
A két emelés egyébként együtt cirka 1,8 milliárd forint plusz bevételt jelentene a BKK-nak, amelynek minden fillérre szükség lenne.
A reptéri gyorsjárat áremelését idén októbertől, a vonaljegyek árát 2026 januárjától emelné a cég.
(Erről korábban részletesen írtunk.) Béres András nem értett egyet a budai fonódó déli meghosszabbításával, hiszen ez egy NER-beruházásnak segítene. Inkább a külvárosok felé kellene vonalakat hosszabbítani.
„Az utasok a közösségi közlekedés költségének harmadát fizetik. Az olcsósággal próbálják rávenni a fővárosiakat, hogy ezeket használják, 10 százalékos jegyáremelés vállalható teher – válaszolta Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Ezzel együtt elismerte, hogy jelentős kockázatokat tartalmaz az üzleti terv, például a trolivásárlásra költött 11 milliárdot még mindig nem kapta meg a kormánytól, holott erre rendelkezésre áll uniós forrás. A Fidesz által túlzottnak tartott 57 százalékos az anyagköltség növekedésre is kitért, rámutatva, hogy a MÁV-HÉV esetében ez 87 százalékos volt.
A Tisza szóvá tette, hogy a BKK és a BKV jelentős forráshiányban szenved, 100-110 milliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség a versenyképes szolgáltatáshoz. Ezzel együtt a működési struktúrát hatékonyabbá kell tenni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy 25 milliárdos veszteséggel számol a BKV, így hat év alatt feléli a saját tőkéjét a cég. A Tisza ezzel együtt se támogatta a jegyáremelést a jelenlegi megélhetési válság idején.
Vitézy Dávid a BKK bevétel autonómiájának elvesztését vetette fel, jegyárat emelhet, de bérletárat nem, hiszen akkor elvesztené a vásárlókat. A tavaly bevezetett tarifaközösség mérlege szerinte erősen negatív: a Lázár-Karácsony egyezséggel 20 milliárdos bevételkiesést okozott, ebből 13 milliárd a BKK-t érinti, 7 milliárdot a MÁV-Volán veszített. Ennek egy részét ugyan a kormány visszapótolta, de így is felmerül, hogy jól használták fel a közpénzt. A főváros közlekedési beruházásaira alig egymilliárd jut, ami tarthatatlan. Karácsony azzal vágott vissza, hogy a tarifamegállapodás valójában minden korábbi stratégiában kiemelt célként szerepelt, történelmi előrelépés volt. Úgy vélte, hogy összességében nullszaldós megállapodás eredménye. Ráadásul a városba áramló autók számát is segít visszaszorítani.
Karácsony Gergely arra buzdította a Tisza képviselőit, hogy ne féljenek 10 százalékos áremeléstől. A fővárosi bérlet árak az átlagbérek alig 1,5 százalékot teszik ki.
Nem szerencsés, ha az adóforintok Dubajba szublimálnak – jegyezte meg Tüttő Kata ellenzéki képviselő, aki szerint nem a közlekedési cégek hatékonyságának növelése a titok nyitja, hanem az, hogy a Budapest rengeteget fizet be a közösbe a szolidaritási hozzájárulás és a különféle adók által, amiből alig kap vissza.
A tarifamegállapodás kényszerhelyzetből született. A kormány jelezte, hogy többé nem fizeti ki a 12 milliárd forintos normatív támogatást, illetve megállapodás nélkül kizárja a budapesti bérleteseket a HÉV és a Volán buszok használatából – emlékeztetett Kiss Ambrus, majd hozzátette: „ha a fővároson múlik az alku, akkor a közösségi költségek egyharmadát az állam, egyharmadát az utasok fizetnék és csak a fennmaradó egyharmadot fizetné a főváros, de nem ez volt a helyzet”
A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az agglomerációs járatok fővárosiak általi használatáért 2023-ban már csaknem 10 milliárdot kellett fizetnie a MÁV-Volán társaságoknak. A 12 milliárdos állami normatíva e részét is meg tudták menteni, a korábban az operatív technológiai költséget most az állam fizeti, a szociálpolitikai menetdíjkedvezmény pedig része lett az elszámolásnak. Kiss Ambrus szerint közel nullára tudták kihozni az egyezséget.
