Észtországot az is aggasztja, hogy ha az ukrajnai háború Oroszország számára kedvezően végződik, akkor orosz egységek tartósan és nagy számban állomásozhatnak Észtország határainál. Erre a megállapításra jutott legújabb jelentésében az észt hírszerző szolgálat is. A tallinni kormány egyenesen azzal számol, hogy az országot 3-5 éven belül megtámadhatja Oroszország. Ezért minden politikai szereplő egyetért Észtországban azzal, hogy az államnak fel kell fegyverkeznie, méghozzá a lehető leghamarabb. A kormány ezért bejelentette: jövőre a jelenlegi 3,4 százalékról a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára emeli a védelmi költségvetést, amivel listavezetővé válna az Európai Unióban. Az e tekintetben eddig élen járó Lengyelország 2025-ben a GDP 4,7 százalékát tervezi védelmi kiadásokra fordítani.
Ez azonban nem lesz olyan egyszerű feladat, mivel Észtország gazdasága 2022 óta recesszióban van, és Magyarország mellett az egyik legmagasabb inflációt mondhatja magáénak az Európai Unióban, az eurózónán belül pedig itt a legmagasabb a drágulás mértéke. A külföldről visszatérő észtek sokszor panaszkodnak arra, hogy Nyugaton egy bevásárláskor csaknem annyit kell fizetniük, mint saját hazájukban. Az inflációban döntő szerepet játszik, hogy – mint a Neue Zürcher Zeitung emlékeztet rá - az energiaárak itt a legmagasabbak közé tartoznak Európában. A Szovjetunió összeomlása óta a fizetések gyorsan nőttek, a mediánbér jelenleg 1628 euró (650 ezer forint). A statisztikák szerint azonban Észtország 1,37 milliós lakosságának negyedét fenyegeti elszegényedés.
Az általános elégedetlenség miatt zuhant Kristen Michal miniszterelnök népszerűsége, aki egyre nagyobb nyomás alá kerül. S nem csak az aggasztó gazdasági helyzet miatt, hanem mert az ellenzék szerint elhanyagolta az ország védelmét. Az általános közhangulatot az sem javítja, hogy kormány tavaly év végén ideiglenes adóemeléseket jelentett be a védelmi program finanszírozására. A jövedelemadó kulcsát 20-ról 22 százalékra emelték, az áfát pedig júliustól növelik 22-ről 24 százalékra. Emellett január óta 50 eurós éves gépjárműadó van érvényben, és tervbe vették a 2 százalékos vállalati nyereségadó bevezetését is.
Az addig kormányzó koalíció március elején megbukott, miután Michal kormányfő menesztette a kabinetből a szociáldemokratákat. Erre azért került sor, mert a koalíció pártjai szinte semmiben sem tudtak közös nevezőre jutni. A Liberális Reformpárt és liberális partnere, az Eesti 200 úgy döntött, eltörlik a társasági nyereségadót. A szociáldemokraták viszont az élelmiszerek áfáját akarták csökkenteni. A liberálisok a közigazgatásban kívánnak takarékoskodni, és megfosztani az orosz állampolgárokat az önkormányzati szavazati jogtól. A szociáldemokraták még többet akarnak a honvédelembe fektetni és megtartani az oroszok választójogát. Az új jobboldali kormány minden minisztériumban megszorításokat jelentett be.
A kormány egyik leghangosabb kritikusa az észt védelmi erők korábbi parancsnoka, Martin Herem. Egy évvel ezelőtt lemondott, tilatkozásul az ellen, hogy a kabinet túl keveset költött a hadseregre. Szerinte félő, hogy hazája így ugyanúgy a nagyhatalmak bábjává válik, mint 1939-ben, amikor Németország és a Szovjetunió a Molotov-Ribbentrop-paktummal felosztotta egymás között Kelet-Európát.
