A magyar kormány sokéves euroszkeptikus kampányának dacára a társadalom egészét tekintve nem csökkent az Európai Unió lakossági támogatottsága. Négy évvel ezelőtt a magyarok 76 százaléka nyilatkozta, hogy egy esetleges népszavazáson az EU-ban maradás mellett voksolna, míg 2025-ben 79 százalék állította ugyanezt – derült ki a Republikon Intézet lapunkhoz is eljuttatott friss felméréséből. A Veszedelmes viszonyok című elemzés arra is kitért, hogy ezzel együtt a kilépést támogatók aránya szintén megnövekedett, 12-ről 16 százalékra, négy év alatt. Mindez úgy lehetséges, hogy a bizonytalanok aránya felére csökkent, 13-ról 6 százalékra. Az, hogy egyre többen képesek véleményt nyilvánítani az EU-tagsággal kapcsolatban, megerősíti, hogy az elmúlt évek közéletének tényleg meghatározó témája volt az uniós tagság.
A kutatás ugyanakkor rámutatott, hogy pártpreferenciák szerinti bontás súlyos aggodalomra adhat okot. 2021-ben a „Stop Soros” vagy a bevándorlóellenes kampány, a folyamatos „gyarmatosítás” elleni harc ellenére a Fidesz-szavazók 84 százaléka és az ellenzékiek, valamint a bizonytalanok 88-88 százaléka támogatta Magyarország EU-tagságát. A helyzet 2025-re, amikorra a kormányzat retorikája a szuverenitásvédelemben csúcsosodott ki, gyökeresen megváltozott: 2025 februárjában már csak a Fidesz-KDNP szavazók 69 százaléka támogatja a magyar EU-tagságot. Ez egy 15 százalékpontos visszaesés négy év alatt.
– Láthatóan beérett a kormánypártok EU-ellenes kampánya, de a kormánypártok kommunikációja nem csak a Fidesz-KDNP szavazóira hatott. 2025-ben az ellenzéki szavazók 96 százaléka támogatja Magyarország EU-tagságát, ami 8 százalékpontos növekedés 2021-hez képest.
Az ellenzékiek a Fidesz EU-ellenes, Oroszországhoz dörgölőző kampányára daccal válaszoltak.
A bizonytalanok véleménye nem változott négy év alatt, túlnyomó többségük, 89 százalékuk az EU-tagság mellett áll. Ez teszi lehetővé, hogy a Fidesz-szavazók véleményének változása mellett sem esett vissza az EU pozitív megítélése. – Ellenzéki szavazók kategóriába a DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd és Tisza szavazókat soroltuk – jelezte a Republikon.
A részletes adatok alapján az is kimutatható, hogy az ellenzéken belül a Tisza Párt szavazói EU-pozitívabbak mint a „Tiszán-túli” ellenzéki pártok szavazótábora, de a különbség nem jelentős. A Mi Hazánk szavazók természetesen euroszkeptikusak, akárcsak a párt maga: a párt támogatóinak mindössze 51 százaléka szavazna az EU-tagság mellett. Tény, hogy ez így is elégséges lenne az EU-ban maradáshoz. A társadalmi csoportokban is az éles pártpolitikai törésvonalak hatása érződik. – Az idősebb, alacsonyabb végzettségű, kistelepülésen élő válaszadók, azaz a Fidesz legstabilabb bázisát jelentő szavazói réteg inkább EU-ellenes, a magas végzettségű, városban élő, fiatalabb válaszadók, akik jellemzően ellenzékiek, egyben EU-pártiak is. Mindezzel együtt nincs egyetlen olyan társadalmi csoport sem, ahol az EU-tagság támogatottsága 74 százalék alá ment volna – állapította meg a Republikon Intézet kutatása.
„Pontosan tudják, miről beszélek” – Magyarországra jön az EU-biztos, találkozik a poloskákkal isSzijjártó Péter olyan szépen bírálta az Európai Uniót, mintha újabb kitüntetésre vágyna Vlagyimir PutyintólEurópai Unió–Orbán Viktor 26-1