Bő egy héttel ezelőtt írta alá Donald Trump azt az elnöki rendeletet, amely a múzeumok és könyvtárak pénzügyi forrásait biztosító hivatal, az Institute of Museum and Library Services (IMLS) megszüntetéséről döntött. Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége (ALA) azonnal tiltakozó közleményt adott ki, amelyben elítélik a döntést, miszerint az intézkedéssel a Trump-adminisztráció az Egyesült Államok legnagyobb közszeretetnek örvendő intézményeit és az általuk nyújtott szolgáltatásokat vérezteti ki.
A szervezet szerint eddig országosan évente több mint 120 ezer könyvtár részesült mintegy 200 millió dollár támogatásban az egyetlen erre a célra fenntartott szövetségi intézménytől. A források elvonása lehetetlen pénzügyi helyzetbe hozhatja a könyvtárakat. Az ALA azt is kiemeli, hogy a könyveknél több forog kockán. A közkönyvtárak az archívumok megőrzésén túl számos egyéb szolgáltatást nyújtanak, közösségi térként és találkozóhelyként is működnek a helyiek életében. A könyvtárak dolgozói a gyerekek esetében a házi feladat megírásában, míg felnőtteknél az álláspályázatok kitöltésében segítenek, vagy a háborús veteránoknak egészségügyi ellátásához nyújtanak online kommunikációs segítséget. Az amerikai könyvtárak sokcélú közösségi szerepéről a Los Angeles-i közkönyvtár igazgatója, John F. Szabo is beszámolt a Népszavának adott februári interjújában abból az apropóból, hogy a magyar felmenőkkel rendelkező szakembert választották az év könyvtárosának az USA-ban.
A tűzvész sújtotta embereknek is próbál segíteni a Los Angeles-i közkönyvtár, akinek magyar származású vezetőjét az év könyvtárosának választottákTrump elnök rendelete mindezen feladatok felszámolása ellen irányul. Ugyan az Elon Musk által vezetett kormányzati hatékonysági hivatal takarékossági és korrupciós szempontokat emleget a források megvonásakor, az adminisztráció indítékai távolról sem nevezhetők ideológiamentesnek. A Republikánus Párt jobboldali populista programja első számú ellenségének tartja a szociálisan érzékeny, baloldali civil és politikai törekvéseket. Ilyen a 2020-ban feketék elleni rendőri erőszak ellen tiltakozó Black Lives Matter mozgalom, a transzneműek jogegyenlőségéért küzdő jogvédő szervek, vagy a Biden-kormány idején az állami és a magánszektorban is gyökeret vert DEI személyzeti politika, amely a felvételnél kiemelten szem előtt tartja a sokszínűség, az egyenlőség és az elfogadás értékeit.
A populista republikánus kultúrharc kísérleti terepe Florida állam volt, ahol a 2019-ben hivatalba lépett Ron DeSantis kormányzói programja részévé tette a woke ideológia elleni harcot. A kormányzó deklarált célja felszámolni az állami közoktatási intézményekben az LMBTQ érzékenyítést elősegítő és a rendszerszintű rasszizmust megállító tanterveket. A republikánus oktatáspolitika logikája szerint a gyereknevelés jogát visszaveszik az iskoláktól és a szülők kezébe adják. Ennek részét képezik a konzervatív döntéshozók által „woke-ideológiát” hirdetőnek, vagy Amerika-ellenesnek nyilvánított könyvek betiltása is. A Guardian gyűjtése szerint csak 2023 és 2024 között tízezer kötetet tiltottak be, az összes állam közül pedig nem meglepő módon Florida végzett az élen a maga 4561 betiltott címével. A regények között olyan közismert címek szerepelnek, mint Sally Rooneytól a Normális emberek vagy Kurt Vonnegut háborúellenes regénye, Az ötös számú vágóhíd.
A könyvbetiltásokat DeSantis és Trump is kacsának tartja, ám a kötetek könyvtári elérhetőségének megszüntetése pontosan azt a gondolat és véleményszabadságot korlátozza, amely az amerikai alkotmány első kiegészítésében áll.
