Újabb jelentős lépést tett Recep Tayyip Erdogan török elnök a totális diktatúra felé vezető úton azzal, hogy a hatóságok korrupciós vádakkal letartóztatták legnagyobb politikai riválisát, Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert, akinek az ellenzék politikusai közül a legnagyobb esélye lett volna Erdogan leváltására. Aligha véletlen, hogy erre néhány nappal azelőtt került sor, hogy bejelentették volna: az isztambuli városvezető is indul az államfői tisztségért. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vasárnap, egy belső szavazás után kívánta hivatalosan is közzétenni Imamoglu indítását.
A CHP-n belül már 2023-ban is ellenérzéseket keltett, hogy nem a rendkívül népszerű polgármester lett a párt jelöltje: a tömörülés akkori vezetője, a szürke politikusnak tartott Kemal Kilicdaroglu ragaszkodott ahhoz, hogy ő lehessen Erdogan ellenfele. Bár a rezsim több módon befolyásolta a választás végkimenetelét, ellenzéki oldalon is elismerték, hogy a pártelnöki székéhez váltig ragaszkodó Kilicdaroglu indítása nem volt jó ötlet. Végül bele is bukott a vereségbe. A következő elnökválasztásig ugyan elvileg még három év van hátra, de sokan úgy gondolták, egy megfontolt kampány tovább emelné Imamogliu esélyeit, másrészt így felkészülnek arra, ha a hatalom előrébb hozná a voksolás időpontját.
Imamoglut a városvezetés pályázataival kapcsolatos korrupciós cselekmények mellett azzal vádolják, hogy bűnszervezet tagja. További mintegy száz személy ellen is lépéseket tesz az ügyészség. Többek között üzletemberekről, újságírókról és másokról van szó.
Egy másik nyomozás is folyamatban van Imamoglu ellen. Az ügyészségi közlemény szerint a polgármestert hat másik személlyel együtt azzal gyanúsítják, hogy támogatják Törökországban terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Ennek háttérében az áll, hogy a szociáldemokrata CHP és a kurdbarát DEM párt együttműködött a helyhatósági választásokon. A török kormány a DEM-et a PKK politikai ágának tekinti. A kurd politikai erő ezt hevesen tagadja.
A letartóztatást megelőzően a reggeli órákban Imamoglu közzétett egy videót a X platformon. Arról számolt be, hogy több száz rendőr áll a háza előtt. "Igazi zsarnoksággal állunk szemben" – hangoztatta, hozzátéve, hogy „nem adja fel”. Felesége, Dilek Imamoglu a Now magán televíziónak később azt nyilatkozta, a rendőrök pirkadat előtt jelentek meg a helyszínen, majd reggel 7:30 körül vitték el a férjét. Egyelőre nem tudni, a razzia során elkoboztak-e valamit.
Imamoglu közeli bizalmasát, Murat Ongunt is letartóztatták. Utóbbi szintén az X platformon közvetítette őrizetbe vételének pillanatait. "Azt hiszik, hogy elhallgattathatnak minket és megakadályozhatják, hogy megvédjük és támogassuk Ekrem Imamoglut" – magyarázta, és felszólította a török népet, védje meg a polgármestert.
A CHP vezetője, Özgür Özel puccskísérletről és a török demokrácia jövője szempontjából döntő pillanatról beszélt. Rámutatott, a rezsim meg akarja akadályozni, hogy az emberek maguk válasszák meg a következő elnököt. Felszólította az 1,7 milliós párttagságot, a letartóztatás ellenére vegyenek részt a CHP vasárnapi csúcsjelölt-választásán. Megfigyelők szerint Imamoglu letartóztatása annak a jele lehet, hogy a hatalom előre akarja hozni az elnökválasztást, amin így Imamoglu nem vehet majd részt.
Az isztambuli tartományi kormányzói hivatal vasárnapig szóló tilalmat rendelt el a tüntetésekre és más összejövetelekre. A városközpont egyes részein kívül több vasútállomást is lezárnak. A hivatalos indoklás szerint erre "a közrend fenntartása érdekében" van szükség, továbbá meg akarják akadályozni "az esetleges provokációkat". Az őrizetbe vételek után az internet szabadságát figyelő NetBlocks portál arról számolt be, hogy Törökországban korlátozták a hozzáférést több online platformhoz. Az X mellett a YouTube-ról, az Instagramról, valamint a TikTokról van szó.
„Imamoglu, nem vagy egyedül!” – Tüntetések kezdődtek Törökországban Recep Tayyip Erdogan legfőbb riválisának őrizetbe vétele utánEgy nappal az őrizetbe vétel előtt az Isztambuli Egyetem visszavonta Imamogulu egyetemi diplomáját. A felsőfokú végzettség előfeltétele az elnökválasztáson való indulásnak. A törlés hátterében egy állítólagos jogellenes egyetemváltás áll. A TRT tévéállomás szerint 27 másik embert is megfosztottak tudományos fokozatától. Imamoglu ezt követően azt mondta, bírósághoz akar fordulni a döntés ellen, de hozzátette: nem bízik abban, hogy tisztességes ítélet születik. Ügyvédje, Kemal Polat azt mondta a dpa hírügynökségnek, mielőtt az elfogatóparancs ismertté vált, hogy Imamoglu csak akkor indulhat elnökjelöltként, ha a döntés elleni jogorvoslati lehetőségeket kimerítették.
Jogvédő szervezetek is megütközéssel fogadták Imamoglu letartóztatásának hírét. Emma Sinclair-Webb, a Human Rights Watch törökországi igazgatója kijelentette, ez az igazságszolgáltatási rendszerrel való kirívó visszaélés. Az akció célja az ellenzék tevékenységének aláásása, tette hozzá. Sinclair-Webb Imamoglu és a fogvatartottak azonnali szabadon bocsátását követelte.
Megfigyelők szerint Erdogan durva fellépése mögött nem csak azt kell keresni, hogy Donald Trump elnökségével ő is azt érzi, nagyobb mozgástere van az ellenzékkel szembeni leszámolásban. Az okok között szerepelhet az is, hogy nyeregben érzi magát, mivel az Európai Unió, illetve Emmanuel Macron elnök és Sir Keir Starmer brit kormányfő komolyan számít Törökország közreműködésére az ukrajnai béketeremtésben, illetve abban, hogy Ankara is küld békefenntartó csapatokat az országba.
