Napjaink gyógyászati eljárásaiban egyre inkább teret nyernek a különböző hangstimulációs technikák. Az ekképpen felszabaduló energiák pozitívan hatnak akár a sejtek működésére, vagy a különböző szorongásos betegségekre is. Depresszió, szorongás esetén a legtöbb ember kedélyjavítóhoz nyúl, és nem is gondolnak más kezelési módszerekre. Pedig igen sok egészségügyi panaszra léteznek alternatív praktikák is.
Kémia és fizika
„Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige… Az Ige testté lett…” – írja a Biblia János evangéliumában, tehát lényegében az első dolog, ami a teremtés során létrejött, egy hang, avagy mechanikai hullámként terjedő rezgés volt. És hogy mi miatt is hatnak a hangok a testünkre?
Két elmélet létezik arra vonatkozólag, hogy a közvetlen hangstimuláció hogyan is megy végbe: az egyik szerint a hangok vibrációja az egész testen keresztül stimulálja a fájdalomérzetért felelős receptorokat, amik aztán közvetve stimulálják az agyat is, ezáltal csökkentve a panaszt. Egy másik elméletben viszont az agyunk működése során keltett elektromos impulzusok, az agyhullámok játszanak szerepet, úgy, hogy a hanghullámok terjedése közvetlenül erre hat. A hangterápia során az agyunk frekvencia-követő tulajdonságát használják ki. Ez a ráhangolódás pedig nem más, mint egy adaptáció, alkalmazkodás a környezethez – tudhattuk meg Szalóki László agytrénertől. Mindenki ismeri a szerelemben használatos „kémia” kifejezést, amikor két szerelmes egymásra van hangolódva és tökéletes az összhang. De ki tudja, talán ez a mámorító érzés is leírható pusztán a fizika és az elektromosságtan nyelvén?
Az egyes tudatállapotokhoz meghatározott agyhullámok tartoznak, aminek eredményeképpen jelenlegi tudásunk szerint alapvetően ötféle hullámot különböztetünk meg: a delta (frekvenciája 1-4 Hz) a mélyalvás, gyógyulás, a théta (frekvenciája 4-8 Hz) a meditáció, intuíció, memorizálás, az alfa (frekvenciája 8-12 Hz) a relaxáció, vizualizáció, kreativitás, a béta (frekvenciája 12-40 Hz) az éberség, figyelem, koncentráció, a gamma agyhullám (frekvenciája nagyobb, mint 40 Hz) pedig az inspiráció, a tanulás és a magas szintű koncentráció idején keletkezik agyunkban. Ezeket a hullámokat ugyanakkor tudjuk alvási fázisokhoz is kapcsolni. A théta hullám a REM-fázis (szendergő alvás, melyre a gyors szemmozgás jellemző), az alfa az álomalvásnak, a delta a mélyalvásnak a hulláma. Az agytréning (angol kifejezéssel audio-visual stimulation) során az agyhullámok keletkezési helyét felhasználva próbálják stimulálni a problémás (túl- vagy alulműködő) agyterületeket.
Nyugtató dorombolás
Érdekes megfigyelés, hogy mennyit számít az egyes hangok frekvenciája is. A macskatartó gazdik itt minden bizonnyal önként jelentkeznének, hogy alátámasszák kedvencük dorombolásának nyugtató hatását. Valóban, a cicák rekeszizmainak rezgése jótékony hatással bír. Ez a hang 25-140 Hz frekvenciájú, és valószínűleg akkor adják ki a szőrgombócok, amikor saját magukat igyekeznek regenerálni, nyugtatni. Gyógyító hatása valószínűleg azzal magyarázható, miszerint az energia (a hangrezgés) egyenlően oszlik el az egyes frekvenciákon. Elfedi a többi kellemetlen hangot, amit kívülről érkezik, ezáltal lehetősége van az illetőnek kikapcsolni, relaxálni.
A Minnesota Stroke Institute tudósai egy tudományos kutatás során például arra a megállapításra jutottak, hogy a macskatartás akár 30 százalékkal is csökkentheti az egyes szívbetegségek kockázatát.
A macska dorombolása leginkább a fehér zajhoz hasonlítható, aminek esetében az emberi füllel hallható összes frekvencián egyenlő mértékben oszlik el az energia. A hang így egy kellemesen búgó, sistergő hanghoz hasonlít, amit a leginkább egy ventillátorhoz vagy klímához lehet hasonlítani. Ezen kívül ismertebb zajtípus még a rózsazaj és a vörös zaj. Az előbbi esetében a mélyebb frekvenciákon szól hangosabban a zaj, ami akkor lehet hatásos, ha magasabb frekvenciájú külső ingert próbálunk elfedni. Ilyen lehet például az eső hangja. A vörös zaj pedig a rózsazajtól is mélyebb, leginkább a vízesés hangjához lehetne hasonlítani. A mélyebb hangok hatásosabbak lehetnek a relaxációban, így az alváshoz jobban ajánlják őket.
Hangtálak és hullámok
A zenés tevékenységen alapuló alternatív gyógymód a hangterápia, amik közül a hangtálakat emelném ki. Az általuk keltett rezgések úgy haladnak tova rajtunk, akár a vízbe dobott kavics által keltett hullámok. Mivel testünk 65-70 százaléka víz, így tökéletesen képes vezetni a hanghullámokat. Az így létrejövő mélyrelaxációs állapot kitűnő lehetőséget ad a sejtek működésének javulásához, amik ezáltal gyorsabb regenerálódásra is képesek lehetnek. A terápia során különböző frekvencián megszólaló tálakat helyeznek a test különböző pontjaira, amit a természetgyógyász kis ütésekkel megrezegtet. Ezáltal az érintett a testével is érzi a tálak rezgését. Az emberek egy része mégis szkeptikusan viszonyul ehhez az alternatív módszerhez. Pontosan hogyan tud valami a rezgések által gyógyítani? Egyszerű tálakról van szó… Miért nem olyan hatásos, ha a YouTube-on elindítok egy hangtálas videót? Hogyan tud hatni valami a testre úgy, hogy az semmilyen fizikális változást nem eredményez? – tesszük fel magunkban az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket.
Hangfürdőzés akár otthon is
A hangtálak alkalmazásának módja évezredekre nyúlik vissza a keleti gyógyászat történetében. Mint általában a legtöbb embert, Peter Hess német fizikust is személyes indíték vezette 1984-ben Tibetbe, hogy a családjában előforduló súlyos betegségekre keressen javulási lehetőséget. Ugyan már korábban is használtak Európában hangtálakat, viszont a hangtálakkal történő hangfürdőzést, a zene által elérhető transzállapot módszerét ő hozta be a kontinensre. Saját kezelési metódust dolgozott ki a hangtálas hangterápiára, amit azóta is az ő nevével fémjelzett módszerként tanítanak a hangmasszőzöknek. Az ő nevét viselik még a „Peter Hess hangtálak” is, amiknek egyedisége, hogy akár 100-szor is újra felhevítik, majd újrakovácsolják, és egy tál elkészítésén akár 5 mesterember is dolgozhat több mint 30 órán keresztül.
Voltaképpen a hangterápia is a testre hat, csak annak a nem látható működésére. A szervezetünk elektromos tevékenységét és annak tulajdonságait használja fel az eljárás, az így előidézett apró változások pedig hatnak a testre. Még a hallássérültek számára is élvezetes avagy gyógyító lehet, mert a hangterápia kifejezetten az agytörzs stimulálására alkalmas, amely az alapvető létfunkciókért felel, továbbá itt termelődnek a kiegyensúlyozottságért, örömérzetért felelős hormonok, mint például a szerotonin, az oxitocin és az endorfin is.
És hogy mi is a közös nevező a sámánok révületbe esése és a hangterápia között?
Voltaképpen az, hogy mindkét állapot egy olyan racionalitástól eltérő, módosult tudatállapot, amely az ébrenléti gondolkodást egy időre felfüggeszti, és amely során felszabadulhatnak a kreatív, alkotó energiák is. Erre igen nagy szüksége van az agyunknak, hiszen a hétköznapokban szinte folyamatosan jár valamin, ami rendkívül megterhelő. Amikor tehát „lemegyünk alfába”, a tudatalatti kapuja tárul fel.
A hangtálas hangterápia kiváló lehet a stressz-, ízületi-, érrendszeri-, emésztési-, légzési-, idegrendszeri-, anyagcsere-, illetve alvási panaszokra is. Mint minden gyógymód esetében – függetlenül attól, hogy a nyugati vagy a keleti gyógyászathoz tartozik-e, viszont itt is fontos leszögezni, hogy a javulás csak úgy lehetséges, ha az illető elkötelezett ebbe az irányba, és lelkiekben is igyekszik mederbe terelni az életét, ami a holisztikus gondolkodásmód egyik sarokköve.
Mellékhatások nélkül
1981-ben Amerikában kifejlesztettek egy elektroterápiás készüléket a depresszió és a pánikbetegség alternatív úton történő kezelésére, amit azóta is használnak. Az eszköz igen hatásosnak bizonyult, ugyanis a kipróbálók 90 százaléka gondolta hasznosnak, továbbá nem jár mellékhatásokkal, és megszokással sem. Lényege, hogy csipesz alakú elektródákat helyeznek a fülcimpákra, amiken keresztül mikroárammal stimulálják az agyat. A pácienseknek lehetőségünk van szabályozni az áram erősségét, illetve a működtetés idejét is.
