Volodimir Zelenszkij elnök A Nép Szolgája pártjának többsége van a parlamentben, de nem egyedüli párt, létezik ellenzék, s készülődhetnek új formációk, politikusok is, amelyek-akik csak a megméretés lehetőségére várnak. Elképzelhető, hogy a formálódó alku egyik eleme az új választások kiírása és lebonyolítása lehet. Putyin már korábban előállt azzal, hogy számára Zelenszkij nem tárgyalópartner, mivel elnöki mandátuma lejárt. Valóban, 2018-ban öt évre választották meg államfőnek. Az ukrán parlament azonban úgy döntött: a háború befejezéséig hivatalban marad. Nem lehet választásokat rendezni, hiszen 10 millió ukrán hagyta el lakhelyét az orosz agresszió miatt, az ország területének húsz százaléka idegen megszállás alatt áll. Azóta lejárt a Verhovna Rada mandátuma is. Számos érv szól a háborús választás ellen, de ettől még elképzelhető, hogy az ukránok belemennek, hajlandók erre is, ha így megnyerhetik az amerikai támogatást.
Katerina Odarcsenko ukrán politológus szerint az ukránoknak csak a 15 százaléka támogatná a választás gondolatát, miközben 69 százalékuk pártolja Zelenszkij hivatalban maradását a háború végéig. A kutató rámutat: ez a szám nem azonos Zelenszkij támogatottságával. Decemberben például az ukránoknak csak a 45 százaléka vélekedett úgy, hogy az elnök jól végzi a dolgát. Ez nyilván sokszorosa a négyszázalékos támogatottságnak, amire Donald Trump hivatkozott, amikor törvénytelen elnöknek, sőt diktátornak mondta az ukrán politikust. Zelenszkij lanyhuló otthoni népszerűségén azonban ez a támadás és az Ovális Irodában történt botrány is nagyot javított. Kérdéses, hogy ez mennyire stabil javulás. Zelenszkij, aki meglebegtette lemondását, egyben azzal is előállt, hogy újból megmérettetné magát egy választáson. Hozzátette: nehéz lenne ebben őt megakadályozni.
Egyelőre több érv szól a választások megrendezése ellen, mint mellette. Kétséges, mennyire lehet reprezentatív a megmérettetés, ha figyelembe vesszük a külföldre menekültek és a belső menekültek millióit, s azok sokaságát, akik orosz megszállás alá kerültek. Az ENSZ adatai szerint a háború előtti 41 milliós népességből 10,6 millió menekült el otthonából külföldre vagy más ukrajnai településre. Másik kérdés a választás tisztességessége, a médiához való hozzáférés a kampány idején. A háború kirobbanása óta az ukrán televíziók egységes hírműsort sugároznak, az úgynevezett Telemaratont. Odarcsenko szerint az ukránok 86 százaléka ismeri az egységes hírműsort, de csak 47 százalékuk nézi. Sokan úgy vélekednek, hogy az adás erősen elfogult a kormány álláspontja iránt. Az ukrán elemző úgy véli, honfitársai hírigényüket egyre inkább az internetes platformokat – mindenekelőtt a Telegram-csatornákat – felkeresve elégítik ki. Ez a dezinformációnak is széles lehetőséget ad – véli, s emlékeztet arra, hogy Ukrajna az orosz propagandatámadás első számú célpontja a továbbiakban is. Odarcsenko szerint a háború szétzilálta, anyagilag megrendítette az ukrán középosztályt, amely a politikai sokféleség egyik fő támogatója volt, megnőtt viszont a tere az oligarcha- és a külföldi – mindenekelőtt orosz – befolyásnak.
Az orosz támadás után az ukrán belpolitikából kiszorult az addig igen fontos „oroszbarát szárny”. A parlament betiltotta a kelet-ukrajnai hátterű Ellenzéki Platform – Az Életért pártszövetséget, miközben a ruszofil erőhöz tartozó képviselők csoportja bent maradt a törvényhozásban. A Zelenszkij köréhez köthető A Nép Szolgája pártnak abszolút többsége van, ám ez a tömörülés megkopott az elmúlt években: a korrupciós ügyek és a belharcok alaposan lejáratták. Valamennyire tartja magát Petro Porosenko volt elnök pártja, a jobbközép, euroatlanti Európai Szolidaritás, létezik a balközép Holosz párt is, de önálló arculatot alig tud felmutatni. Julija Timosenko volt kormányfő pártja, a Haza felmorzsolódott. A szélsőjobboldali, ukrán nacionalista párt, a Szvoboda már az előző választáson sem volt képes mandátumot szerezni, most sem tartják bejutásra esélyesnek.
Új utakat keres a francia elnök és a brit kormányfő, Volodimir Zelenszkij megüzente, hogy őt nem lesz könnyű leváltaniHa lenne elnökválasztás, szinte biztosan indulna második mandátumért Volodimir Zelenszkij, legesélyesebb kihívójának Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnököt, jelenlegi londoni nagykövetet tartják. Ő a felmérések szerint továbbra is a népszerűségi listák élén áll. Állítólag Zelenszkij emberei ajánlatot tettek neki: ha nem indul az elnökségért, ő lehet a kormánypárt listavezetője és a parlament elnöke. Mark Galeotti brit történész, Kelet-Európa-szakértő szerint a tábornok Londonból építi politikai hátországát, s készül a kampányra.
Biztos induló lehet Petro Porosenko. A volt elnök nem adta fel a visszatérés reményét, és csokoládébirodalma anyagi hátteret is ad számára. Középjobb és erősen Nyugat-barát programot hirdet.
Nagy kérdés, hogy egy esetleges választási kampányban lesz-e kifejezetten Moszkva-barát induló. Az is elképzelhető, hogy Trump kierőszakolja az ukránoknál egy ilyen „békepárti” politikus indulásának engedélyezését, de az elemzők szerint az oroszok inkább a választási folyamat szétzilálására, a szélsőséges politikusok és jelenségek támogatására játszanak majd.
Teszik mindezt annak tudatában, hogy Kelet-Európában a politika kiszámíthatatlan. Ukrajnában jelenleg a legnépszerűbb személyiség sok felmérés szerint egy Szerhij Pritula nevű 44 éves férfi. Színész, tévészemélyiség, önkéntes. Jótékonysági alapítvány is fűződik a nevéhez. Életrajza szinte másolja Zelenszkijét – egyetemista kora óta szereplője rádió- és televíziós műsoroknak, show-knak, humoros jelenetekben szerepel, filmekben is színészkedik. 2014 óta önkéntesként adományokat gyűjt az ukrán hadsereg számára. Többször megpróbálkozott a politikával is, indult a Holosz párt jelöltjeként Kijev polgármesteri székéért, de veszített a nehézsúlyú Klicskóval szemben. 2022 februárja óta szinte minden erejét a hadsereg támogatására fordította. A katonákat támogató önkéntes mozgalom arca lett, gyűjtést folytatott egy török Bayraktar drón és egy felderítő műhold megvásárlására. Évek óta szerepel a legnépszerűbb ukrán személyiségek élcsoportjában.
