Kiss Ambrus szerint a salátatörvény fő csapásiránya az önkormányzatok állami bevételeinek behúzása az államkincstárba.
A most társadalmi vitára bocsátott salátatörvény egy füst alatt írná át a számviteli, valamint a helyi önkormányzatokról, illetve az államháztartásról szóló jogszabályt és az idei évre vonatkozó költségvetési törvényt. Hivatalosan az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése a fő cél, különös tekintettel a a közszolgáltatások biztonságos ellátására. Nagy Márton ezzel nagyot lépne előre a korábbi pénzügyminiszter, Varga Mihály által megrajzolt úton az önkormányzatok pénzügyeinek teljes állami kontroll alá vonása érdekében. Arról már tavaly jogszabályt alkottak, hogy a bajba jutott településekhez költségvetési, illetve csődbiztost küldenek, akinek feladata az önkormányzat gazdálkodásának stabilizálása. A jelenlegi módosítás pontosítja és szigorítja a korábbi rendelkezéseket.
Közérdekre hivatkozva kötelezővé teszik költségvetési biztos kirendelését az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete” esetén. Ám azt nem határozták meg pontosan, hogy mi számít romló pénzügyi helyzetnek, ami azért lenne fontos, mivel az Orbán- kormány önkormányzati szektort sújtó intézkedései nyomán szinte valamennyi település pénzügyi helyzete csúnyán romlott az elmúlt években. A kincstár elnöke által kirendelt biztos kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az általa vizsgált településen. A költségvetési biztos kormányrendeletben „meghatározott intézkedéseket foganatosíthat”, amit az önkormányzat köteles eltűrni. Új elemként maga az önkormányzat, vagy helyi nemzetiségi önkormányzat, területfejlesztési, térségi önkormányzati társulás is kérheti, hogy a gazdálkodás ellenőrzésére költségvetési felügyelőt nevezzenek ki, amely azután az önkormányzat mellett a település tulajdonában lévő gazdasági társaságokat is ellenőrizheti, de kezdeményezhet ÁSZ- és kormányhivatali vizsgálatot is.
Itt a törvénytervezet, az Orbán-kormány azt akarja, hogy a Magyar Államkincstár kapja meg az önkormányzatok pénzétAz Orbán-kabinet Budapest-ellenességének fényében joggal vetődik fel a gondolat, hogy ez miképpen vethető be a fővárosi önkormányzat ellen. A főváros esetében két szervezet: a jelenleg tetszhalott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT), illetve az a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács (BAFT) jöhet szóba, mint illetékes területfejlesztési, térségi társulás. Az FKT két egyenlő jogokkal bíró társelnöke a mindenkori miniszterelnök és a főpolgármester. A BAFT társelnökei Szabó István, a Pest Vármegye Közgyűlésének elnöke, illetve Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Mindketten a Fidesz kötelékébe tartoznak.
A törvénytervezet szerint a 2025. március 31-ig minden önkormányzatnak és gazdasági társaságaiknak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára kell átutalniuk hazai a forrásból származó, 50 millió forintot meghaladó költségvetési támogatásokat. A megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek pedig költségvetési kiadásaik 5 százalékát meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket is kötelesek a kincstári számlán tartani.
A kormány az átlátható gazdálkodással és a költségvetés indokolatlan terheinek csökkentésével indokolja az önkormányzati pénzek átirányítását. De a valódi magyarázat inkább az lehet, hogy
az önkormányzati pénzek átirányítása 31 milliárddal javítja a költségvetés egyenlegét, ebből 15,5 milliárd már az idén érzékelhető lesz.
A kincstári számlán megjelenő összeg besegít az államadósság kezelésbe is, kevesebb állampapírt kell kibocsátani a napi likviditási gondok enyhítésére. Járulékos nyereségként a kormány immáron tényleg közvetlenül figyelemmel kísérheti az önkormányzatok pénzügyi mozgását.
Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a bankok, különös tekintettel az OTP-re és az önkormányzati szektorban éppen előretörni készülő Mészáros-féle szuperbankra, a Magyar Bankholdingra (MBH). A Magyar Nemzeti Bank 2024 végi állományokról szóló kimutatása szerint az önkormányzatoknak 992 milliárd forintot tartottak a bankoknál, az elvonás azonban ennek csak egy részét érinti.
A szektor piacvezetője az OTP, amely az önkormányzati számlák 60 százalékát kezeli, 50 százalék feletti a részesedése a betétek és hitelek terén is. De tavaly külön részleget hozott létre az önkormányzatok kiszolgálására az MBH is. Az önkormányzati szektor kiszolgálásért Rogán Antal egykori helyettese, Puskás András felel vezérigazgató-helyetteseként. A miniszterelnök kabinetfőnökének bizalmasa korábban az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, ahonnan a 24.hu akkori értesülése szerint három és fél év alatt bruttó 154,6 millió forintot kapott Puskás. De mégse maradt, inkább átment a Budapest Bankhoz, amelyet azután a Takarékbankkal és az MKB-val együtt Mészáros Lőrinc szuperbankjává gyúrtak egybe, amelynek vezetői között a nemzet gázszerelőjének lánya, Mészáros Beatrix is helyet kapott. A Bankholding 2026 végére építené meg az Árpád híd pesti oldalán az első két, székház funkciót betöltő tornyot, míg a bérbeadásra szánt rész átadását 2027 végére tervezik.
Miközben a miniszterelnök osztogatásba kezdett, a költségvetés már januárban hiánnyal indított