Heti abszurd;

Heti abszurd: Kocsmára nyílik a bukszaajtó

Ezer fő alatti kistelepülés a pannon végeken. Az állam puha keze és szelíd védőszárnya kormányrendeleti rotációban nyílik a vidéki népek törékeny hangulatára. A közmunkások őrtornyából ügyeletes szolgálattevő fürkészi a horizontot „migránshadak, buzihordák és a háborúpárti Weber-különítmény” kényes jelenlétét monitorozva (testületi előterjesztés 1526/2025). Az észlelési füzet üres lapjai lágy szellőben fürdenek, köszönhetően az ezer fő alatti kistelepülés vizsla tekintetének (1848/2025.)

Migri, ratyi, Brüsszel Peti itt át nem mén! – ilyes felirat díszeleg a biztonság kedvéért a No migration, no gender, no war óriásplakát mellett a falu határában, előterjesztés is megszavaztatott erről.

Kiskocsma terpeszkedik büszkén a Petőfi téren. E téren gond egy szál se. És már kormányzati megbecsülés is van, pályázat, rubrikák és ikszek, pontozott vonalak, igen, nem. Helyi polgári kör gyűlik rapid ötletelésre, hogy a pénznek jó alaposan verjenek a seggére, meg idejekorán. Törzsvendég tépi fel az ajtót a szigorúan munkával dicsért napnak a delén, mint rendesen.

– Komám, te falu lelke, eszem a zúzádat! Járulj elém egy tálca kisfröccsel, hogy ne kelljen kétszer mondanom! – térül az egységbe Rezeda Gyula Fiáker, az építési vállalkozó jókedvű ablakolója.

– Falu lelke… hát nem mondom, jó érzés! Ez eddig csak a tanítónak, a plébánosnak és Manyi néninek jutott ki a messze földön híres, törkölymentes kerítésgörbítője előtt adózva, de most végre engemet is megebben becsülnek, nem-e – prüszkölte a szódát egyre-másra műanyag poharakba Vendelin Géza Armageddon, a fondor tekintetű kocsmáros, az építési vállalkozó jókedvű ablakolójának násza.

– Hát a többiek? – tárta kérdésre arcát Fiáker, de mire a kérdéshez hozzáragasztotta volna sajátos szófüzéreinek „baszod alássan”-ra végződő girlandját, megjelentek a nevezettek, a Toroczkai Biztonságpolitikai Őrjárat nappali tagozatos posztjai. Gyuri és Gyuri.

– Megérjük a készpénzünket! – mondták a jelszót katonásan, és mindahányan beültek az ötletelőbokszba. A második tüske után levegőt vettek, mint rendesen, és elővették a jobbik eszüket. Meghallgatták újra a „Tovább robog a kormány 13 milliárd forintos turisztikai programja... most megnyitjuk a programot a kiskocsmák felé” című kormányzati tájékoztatást, kalapot emeltek a söntés fölött lógó Vlagyimirovics-portré előtt, és egy katonás Na vase zdorovje! után lekísérték a második adag sárgabaracktüskét egy tálca kisfröccsel.

– Hárommillió. Várom az ötleteket! – törölte le a szája széléről a kemény sörhabot Vendelin Géza Armageddon, a fondor tekintetű kocsmáros.

– Áfa-visszatérítés – tüsszentett Gyuri, az egyik.

– Áfa-visszatérítés? – kívánt jó egészséget egy nevelő célzatú tasli kíséretében Gyuri, a másik.

– Hékás, ez itt turisztikai kultúrlétesítmény! Testi erőszak kizárólag napszálltával a patakparton – bökött a házirendre a fondor tekintetű kocsmáros.

– Nem is akkora böszmeség ez, mint elsőre meg másodikra hallatszott – vette védelmébe az egyik Gyurit Rezeda Gyula Fiáker, az építési vállalkozó jókedvű ablakolója –, fejtenéd kifelé?

– Tekintetünk a tekintetes miniszterelnök urunk évértékelő bejelentésén: a nyugdíjaskosár könnyítésén – kezdett fejtegetésbe Gyuri, az egyik. – Ha csak a mi falunk szegény időseiből indulunk ki, akkor is 400 forint közötti talált pénz ütheti a markukat havonta. De gondoljátok csak meg! Ha ezt a négyszázat nagy meglepetésre megint szőlőre és paszternákra költik, akkor ismét visszakapnak belőle 108 forintot. Hoppácska, ugye! Ha ezzel a 108 pénzzel ravaszul ismét bebattyognak a zöldségeshez, akkor 29 forinttal lesznek gazdagabbak, már megint.

– Gyuri, te! Neked egyszer még Nobel-szobrot fogunk állítani a Lada-gyár előtt! – lelkendezett Vendelin Géza Armageddon, a fondor tekintetű kocsmáros. – Értitek! Ez a pénz sosem fogy el! Mindig lesz belőle 27 százalékos visszatérítés! Óriási!

– És ha ezt itt, a kocsmában bevezetjük egy hárommillió forintos szoftver- és csipkártyarendszerrel, akkor a mi kedves, turisztikailag megcélzott közönségünk is annyit ihat, amennyi belefér. Szabályos sörcsapmágnes. Nem lehet abbahagyni a szittyózást, miközben kulturálisan botrányos lerészegedés sem lesz, mert a végén csak nagyon piciket iszik mindenki. A legvégén az üresnek látszó pohárban is mindig lesz egy csepp Manyi néni pálinkafőzdéjének törkölymentes kerítésgörbítőjéből. Ó, édes istenem, mekkora koponyák vagyunk mi, nem-e!

Erre ittak aztán, meg ittak arra is, szó szót követett, tüske meg tüskét. Estére kelve bejelentkezett a Toroczkai Biztonságpolitikai Őrjárat URH-rádiókészülékén a közmunkások őrtornyának ügyeletes szolgálattevője.

– Itt Bővér Hepcia anyám neve jelentem, Lada bácsi, a néptanító, a tűzszünet barátja részegen nekikerékpározás eszközével megsemmisítő csapást mért a Migri, ratyi, Brüsszel Peti itt át nem mén! feliratú turistajelzésre a déli végek fergeteg szürkületében. Vétel. Azonnali erősítést kérek, vétel! – mondta izgatottan a Toroczkai Biztonságpolitikai Őrjárat ügyeletese.

Az erősítést egy szolid pálinkásdemizson képében azonnal a helyszínre vitték volna Gyuriék a szolgálati Daciával, ha nem mondtak volna híreket a tévében. A tévé tavalyi turisztikai beruházás, a fondor tekintetű kocsmáros a könnyű testű sertések istállójának multimédiás fejlesztésére nyert belőle tízet. A disznók ugyan hamar epilepsziásak lettek, de a kocsmában legalább minden falon síkképernyőn mehetnek a közmédia hírei, egy pedig hely híján a plafonra került. Azóta a keményebb péntek este poharazásokba belefáradt lelkületű helyi fröccsturisták fekve nézhetik a híradót. De most valami komoly dráma tátotta el a komoly igénybevételből lábadozó szájukat.

Az MTVA híradó stúdióját aznap este egy matematikus tiktokker foglalta el élethű Deák Dániel-álarcban. A szemében persze nem a megszokott mennyiségű értelem lobogott, a Kunigunda utcai IQ-szkenner azonban a csekély megterhelés miatt éppen szervizelés alatt volt.

– 0,0000000000078 – mutatta a Deáknak álcázott tiktokker.

Gyuri, az egyik szeme felcsillant, legott elkezdett áfát számolni belőle, de összefolytak előtte e nullák. Meg aztán tévedett is.

– 0,0000000000078 a valószínűsége annak, hogy Tiborcz és Mészáros a két legtehetségesebb gazdasági szakember legyen az országban – mondta a Deák-arcú, hozzátéve, még arra is 1 milliárdszor nagyobb az esély, hogy pont Mészáros Lőrinc születésnapján vigyék el kétszer az ötös lottó főnyereményét.

– Micsoda mázlink van! – mondták kánonban a Toroczkai Biztonságpolitikai Őrjárat posztjai, és elégedetten nyugtázták, hogy ilyen kis eséllyel a magyarok nyerték meg Tiborczot és Mészárost.

– Mi lenne velünk nélkülük! – sóhajtottak, és elővették a kocsmapályázatot, rubrikák és ikszek, pontozott vonalak, igen, nem.

Lázár János jó tanácsa beragyogta borús hetünket: „Mindennap meg kell azért küzdeni, hogy az ember a valóságérzékelési képességét megtartsa.” Ő már csak tudja, 22 évnyi politizálással a kilométerórájában.