Az első találkozók az új amerikai kormányzat vezetőivel "bizonyos reményeket ébresztenek" – mondta Vlagyimir Putyin elnök tegnap az orosz belbiztonsági szolgálat (FSZB) parancsnoki testületének ülésén. Szavai szerint az USA részéről kölcsönösséget tapasztalnak a kapcsolatok helyreállításáért és „a világban felhalmozódott rendszerszintű, stratégiai problémák ... megoldásáért zajló munkában”. Putyin dicsérte az amerikai partnereket, amiért „pragmatizmust” tanúsítanak és „elutasítják elődeik számos sztereotípiáját, úgynevezett szabályát és messianisztikus ideológiai kliséit, amelyek valójában az egész nemzetközi kapcsolatrendszer válságához vezettek”. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyugati elit egy része szeretné aláásni a köztük zajló párbeszédet, „eltökélt szándékuk, hogy fenntartsák a világ instabilitását”. Az ilyen próbálkozásokat meg kell akadályozzuk „a diplomácia és a különleges szolgálatok minden lehetőségét kihasználva” – tette hozzá.
Orosz és amerikai diplomaták több mint hat órán át tárgyaltak tegnap az USA isztambuli főkonzuljának rezidenciáján. A szakértői megbeszéléseken a Reuters szerint egymás diplomáciai képviseleteinek munkafeltételeire összpontosítottak, hogy visszaállítsák a szélesebb körű kapcsolatokat Donald Trump amerikai elnök Moszkva irányában végrehajtott váratlan nyitása nyomán, amely megriasztotta az európai szövetségeseket és az ukrán vezetést.
A találkozó végeztével nem tartotak sajtótájékoztatót. A Kreml szóvivője Moszkvában csak annyit mondott, diplomatáik „azon dolgoznak, hogy továbbfejlesszék a két elnök (február 12-i) telefonbeszélgetése során elért egyetértést” és a két fél külügyminiszteri szintű delegációinak a múlt héten Rijádban kötött megállapodásait. Oroszország és az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben nagy számban utasította ki egymás diplomatáit, s korlátozta újak kinevezését, így diplomáciai képviseleteik létszáma igen szűkössé vált. A Kreml egy tavalyi nyilatkozata szerint "nulla alatti" szintre süllyedtek a kapcsolatok Joe Biden kormánya alatt, aki segélyekkel és fegyverekkel támogatta Kijevet, és szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, hogy megbüntesse az Ukrajna ellen 2022-ben indított átfogó inváziója miatt.
A háború gyors befejezését ígérő Trump azonban felforgatta az USA külpolitikáját, hogy gyors tárgyalásokat kezdjen Moszkvával. Ukrajna és európai szövetségesei aggódnak amiatt, hogy Trump gyors közeledése Moszkvához olyan megállapodást eredményezhet az ukrajnai harcok leállításáról, amely félreállítja őket és aláássa a kontinens biztonságát. Emmanuel Macron francia elnök hétfői látogatása után tegnap Keir Starmer brit miniszterelnök érkezett az amerikai fővárosba, hogy meggyőzze Trump elnököt az Ukrajnával kapcsolatos európai erőfeszítések amerikai támogatásának folytatásáról.
Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján az amerikai–orosz tárgyalások később kiterjedhetnek a nukleáris leszerelés és a gazdasági együttműködés ügyére is. Mindkét fél lát lehetőséget jövedelmező közös vállalkozásokra. Putyin a héten – jócskán lemaradva Ukrajna hasonló kezdeményezésétől – kijelentette, hogy Moszkva kész felkérni az Egyesült Államokat, hogy vegyen részt közös projektekben ritkaföldfém-lelőhelyek bányászatára Oroszországban és Ukrajna már annektált részein. A Kreml szóvivője lehetségesnek nevezte a természeti erőforrások közös kiaknázását az Északi-sarkvidéken is, bár erről még nem zajlottak érdemi tárgyalások.
