Jön a 420 milliárdos kifizetés, sokan gazdasági csodát várnak a magyar állami pénzesőtől

Egyfajta csodavárás alakult ki annak kapcsán, hogy 2025 első félévében mintegy 1700 milliárd forintnyi kamat és tőkejövedelem kerül a lakossághoz a lejáró Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után. A kamatfizetések februárban csúcsosodnak ki, amikor egyetlen hónapban 420 milliárd forint landol a számlákon – írta a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai alapján. Az ingatlanosok azt sulykolják, hogy a pénz jelentős része az ingatlanpiacra áramlik és ott további áremeléseket gerjeszt, a befektetési alapkezelők szerint a lejáró pénzek csakis alapokban lelhetik meg a jó helyüket. De a kormány is beszállt a csodavárók közzé, a lakossági fogyasztás felpörgését, s ettől a gazdasági növekedést beindulását várja.

Ugyanakkor ezek az állampapírok nem a szegényebb rétegeké, amelyek a jövedelmüket főleg fogyasztásra fordítják. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2025 januárban 822 ezer lakossági ügyfél kezében 10 754 milliárdodnyi államkötvény volt. A vagyon 60 százaléka a befektetők 12 százalékánál koncentrálódott. Utóbbiak akkora vagyonnal rendelkeznek, hogy a kifizetés után sem rohannak a boltokba, hisz vélhetően eddig sem kellett visszafogniuk a fogyasztásukat. Ezen nagybefektetők – köztük 209 milliárdos – körében lehet opció, hogy a megtakarítás egy részét az ingatlanpiacra viszik. Az államapír-tulajdonosok 88 százalékának viszont 25 millió forintnál kisebb befektetése van, a többség ezen belül is 1-2 millióval rendelkezik. Ők nem fognak a lejáró pénzekből ingatlant venni és vélhetően fogyasztásra sem akarják majd eltékozolni a tartalékaikat. A gazdasági előrejelzők nem is számolnak érdemi lakossági fogyasztásnövekedésre idén, többségük egyetért abban, hogy az a tavalyihoz hasonló, 3 százalékot meghaladó mértékben nőhet.

Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója egy szakmai beszélgetésen mutatott rá, hogy túlzás jelentős fogyasztásnövekedést várni az állampapír lejáratoktól, hisz ilyen kifizetések tavaly is voltak. Vagyis ami a plusz impulzust jelenthet a magyar gazdaságnak, az az a többlet, ami a tavalyi és az idei várható kifizetések között van. Az akkor még létező Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly az első félévben ÁKK 2009 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki, amit épp a lakossági PMÁP lejáratokkal magyarázott. Egyébként a 2009 milliárdos kamatfizetésen túl tavaly még 864 milliárdnyi lakossági kötvény is lejárt, ennek ellenére nem volt hatalmas boom a fogyasztásban. Emiatt valószínűsíthető, hogy ha idén néhány száz milliárd forinttal nő is kifizetés – vagyis a lakosság számára rendelkezésre álló többletvagyon – ennek még nem lesz piacfelforgató hatása.

Az államnak láthatóan nem is kell aggódnia, hogy nem tudja finanszírozni magát: januárban 315 milliárd forintnyi lakossági kamatkifizetésre került már sor, ezek eredőjeként nem hogy csökkent volna az lakosság állampapír állománya, de 43 milliárd forinttal emelkedett. Vagyis nem tőkekivonás, hanem továbbra is tőkebeáramlás tapasztalható a lakosság részéről. Ezt erősítette meg a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közlése, aki szerint a Prémium Magyar Állampapírok visszaváltási aránya 50 százalék alatt maradt, és a pénzt a lakosság visszaforgatta más típusú lakossági állampapírba. Sőt, a kamatok kétharmada is lakossági állampapírokba vándorolt vissza, s csak harmadát vették fel, ami szerinte vélhetően fogyasztásra lakásvásárlásra ment.  Azért is érdekes, hogy sokan nem keresnek új befektetési célokat, mert miközben a lejáró PMÁP sorozattok 18-19 százalékos hozamot biztosítottak a magas infláció miatt, a most induló papírokat viszont az állam "csupán" 4-5 százalékos hozammal kínálja.