A múlt év utolsó hónapjának adatai is megérkeztek a KSH-tól, ezek alapján pedig az látható, hogy tavaly az építőipari termelés volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az épületek építése 0,5, az egyéb építményeké 0,1 százalékkal maradt el a 2023. évitől. Tavaly 2,6 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre szólóké 4,1, az egyéb építményeké pedig 0,9 százalékkal csökkent. Ezek alapján nehéz lenne azt mondani, hogy 2024 az építőipar éve volt. Ha csak a decemberi edményeket vizsgáljuk, akkor sincs túl nagy örömre ok, mert az utolsó hónapban a termelés volumene a nyers adatok szerint 4,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése kereken 1, az egyéb építményeké viszont egészen jelentősen, 10,2 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi bázisnál.
A közölt számokban sajnos nincs semmi meglepő, erre számítottunk. Ha a tavalyi és az előző évet is nézem, akkor ráadásul a kép még csúnyábban mutat – fogalmazott lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Így ugyanis a visszaesés 5,5-6 százalék közötti. Már érdemesebb előre tekinteni - mondta -,hozzátéve, hogy ennek a folyamatnak még nincs vége. Szerinte az ágazatban 2025-ben jóesetben stagnálás jöhet, de nem zárható ki, hogy további 1-2 százalékos csökkenést lehet majd látni. Ennek oka elsősorban az, hogy a beruházásokhoz és a felújításokhoz a megrendelőknek, kivitelezőknek hitelre van szükségük. A forintkamatok azonban ehhez még mindig magasak, így a munkákat tervezők egyelőre kivárnak. Szerinte akkor lehet élénkülésre számítani, ha a kamatszint 5 százalék alá csökken, ami talán az év második felében valóság lehet.
A friss, decemberi számok intő jelként értelmezhetőek a jövőre nézve. Szerencsére az épületek építése mutató csak egy százalékkal volt alacsonyabb. Viszont az infláció ebben az ágazatban is újra emelkedésnek indult: január–decemberben az építőipar termelői árai átlagosan 5,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit – mondta már Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az ÉVOSZ elnökével lényegében egyetértve kifejtette, hogy a szektor egyik legsúlyosabb problémája a pénzügyi források szűkössége és a gazdasági környezet bizonytalansága. Az európai gazdaság – különösen a német ipar – gyengélkedése már a magyar kereskedelmi és ipari ingatlanpiacon is érezhető – jegyezte meg. A szakember szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az infrastrukturális és intézményi beruházások finanszírozása is akadozik. A jövőt ő sem látja rózsásnak, mert ahogy fogalmazott: az építőipari megrendelések élénkítésére az állami támogatások növelése, például az otthonfelújítási program hozzáférhetőségének szélesítése és a központi intézményi beruházások élénkítése lehetne a megoldás, de egyelőre kevés jele van annak, hogy ezek a források jelentősen bővülnének.
