„A Fejedelmek aranya kiállítást 2025. január 12-ig meghosszabbítottuk!”. November 26-án ezt a hírt jelentette be közösségi oldalán a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, ám arra csak a napokban derült fény, a kiállítás meghosszabbítása mögött az (is) állt, hogy a rendőrség nem járult hozzá a műtárgyak szállításának biztonsági tervéhez. A tárlat az eredeti tervek szerint december 4-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban lett volna látható. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály a Krónika Online-nak elmondta: egy 2012-es kormányhatározatra hivatkozva a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság megkövetelte, hogy a fegyveres csendőrségi biztosítás túl a kiállítási anyagot páncélautóval szállítsák Sepsiszentgyörgyre, és ezek után már a Maros megyei Rendőr-főkapitányság is hasonlóan szigorú elvárásokat támasztott a Maros Megyei Múzeummal szemben. Így a tárlat már nem csak Sepsiszentgyörgyre nem tud utazni, de Budapestre sem tud visszatérni. A jogszabály előírja, hogy a félmillió eurót meghaladó értékű javakat páncélozott járműben kell szállítani, csendőrök vagy őrző-védő társaságok lőfegyverrel felfegyverzett tagjai kíséretében – a kiállítást 13 millió euróra biztosították.
A román rendőrség ilyetén fellépése azért volt meglepő, mert a főként a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ műtárgyait bemutató vándorkiállítás már múlt év tavaszán megérkezett Erdélybe Magyarországról. A csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban 2024. április 16. és július 15. között volt látogatható, kiegészülve az erdélyi múzeumok anyagával. A műtárgyak Budapestről Csíkszeredába, onnan pedig Marosvásárhelyre gond – és páncélautó – nélkül utazhattak. – Ezelőtt 7-8 évvel volt nálunk egy ennél nagyságrendekkel nagyobb értékű kiállítás, Románia ókori arany- és ezüstkincséből. Annak az anyagát Bukarestből, a Történelmi Múzeumból hozták el, a főváros, Craiova és Jászvásár után a Székely Nemzeti Múzeum volt a kiállítás első erdélyi helyszíne. Nagyon komoly biztonsági intézkedéseknek kellett eleget tennünk, de szóba sem került a páncélautó. A húszas szorzó is kevés, ha annak a kiállításnak az értékét akarom a Fejedelmek aranyával összehasonlítani – adott hangot értetlenségének a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály a Krónika Online-nak.
Lapunk úgy tudja: a Brâncuși-kiállítást – amely 2023–24-ben nagy sikert aratott Temesváron, többek között Londonból, Párizsból és Velencéből is érkezett műtárgyakat bemutatva – mintegy 100 millió euróra biztosították, és abban az esetben sem kapcsolódtak be a műtárgyak szállításába páncélautók.
A Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című vándorkiállítás előzménye a 2016-ban rendezett Tündérkert ezüstje – Erdélyi tallérgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeumban című kiállítás volt, ahol Törő István galériatulajdonostól a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja által több mint egymilliárd forintért megvásárolt, egykor az erdélyi fejedelmek birtokában lévő 220 darab ezüst pénzérme is kiállításra került. A közönségsikernek köszönhetően ez a tárlat Magyarországon belül indult útra, kiegészülve a jegybank aranypénzeivel, korabeli pénzverő szerszámaival és a Magyar Nemzeti Múzeum erdélyi fejedelmi fegyvereivel. A 2024-es Fejedelmek aranya című kiállítássorozat ezt gondolta tovább a határon túlra, a szakmai munkába bevonva az Iparművészeti Múzeumon túl a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot és a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumot is.
– A műtárgyvédelmi és biztonsági szempontokat figyelembe téve, a magyarországi és a romániai jogszabályoknak megfelelően szállítottuk a műtárgyakat – mondta el lapunk kérdésére a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Ötvös Koppány Bulcsú, aki lapunknak elismerte, a rendőrség múlt év novemberében gördített akadályt a műtárgyak utaztatásába. Azaz a hatósági szigornak eredetileg nincs köze ahhoz, hogy január végén a hollandiai Assen városának Drents Múzeumából robbantásos betöréssel rabolták el a romániai múzeumok dák aranykincseit bemutató tárlat legkiemelkedőbb darabjait.
Lapunknak arra a felvetésére, hogy a tárlat törzsanyaga pénzérmékből – főleg a Törő-gyűjteményből áll, azaz beférne egy páncélautóba, míg a Terrorelhárítási Központ páncélautója a 2014-ben és 2017-ben a Seuso-kincseket (és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, Baán Lászlót is) sérülésmentesen szállította, Angliából Magyarországra, a Maros Megyei Múzeum igazgatója úgy válaszolt: bizonyos fémből készült műtárgyak valóban szállíthatók páncélautóban, ám a műtárgyak többségének szállítására egy páncélautó alkalmatlan, merev rugózása miatt rázkódásmentes szállítást nem tud biztosítani, a tárgyak sérülhetnek, továbbá megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat sem tud biztosítani. – De számos műtárgyszállító láda be sem férne egy páncélozott autóba – tette hozzá Ötvös Koppány Bulcsú, aki szerint a múzeumban megfelelő tárolási körülmények között várnak az útra a műtárgyak.
A Krónika Online-nak Vargha Mihály elmondta: kérték a Kovászna Megyei Tanács segítségét, és „volt is egy egyeztetés a rendőrség, a megye és a múzeum vezetői között, de akkoriban voltak a választások, mindenkinek más dolga volt, és a rendőrség nem engedett a feltételekből”. (Lapunk megkereste a Kovászna Megyei Tanács elnökét, Tamás Sándort, de nem kívánt nyilatkozni.) Ötvös Koppány Bulcsú a Népszavának elmondta, a múzeumok és a kultúrdiplomácia is tett erőfeszítéseket, s bár eddig nem jártak eredménnyel, nem adták fel.
Lapunk írásban megkereste a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnökét, Demeter Szilárdot, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium sajtóosztályát, azt tudakolván, milyen diplomáciai erőfeszítéseket tett az MNMKK, illetve a tárca azért, hogy a Fejedelmek aranya című tárlat továbbutazhasson Sepsiszentgyörgyre, illetve ha ez nem lehetséges, visszatérjen Budapestre. Lapzártánkig nem kaptunk választ, sőt a témában az illetékesek meg sem szólaltak. Hankó Balázs miniszter legutóbb brüsszelezett, Demeter Szilárd Petőfit méltatta.
