Osztrák Szabadságpárt;kormányalakítási tárgyalások;Herbert Kickl;

Herbert Kickl február 12-én Bécsben, miután tárgyalt  Alexander Van der Bellen államfővel

Megbuktak az osztrák kormányalakítási tárgyalások, új választások jöhetnek

Szerdán kora délután Herbert Kickl, az osztrák jobboldali szabadságpárt elnöke visszaadta kormányalakítási megbízatását Alexender Van der Bellen köztársasági elnöknek. 

Nem sikerült egyezségre jutni a közös kormányzási programról a konzervatív néppárttal. Ez azt jelenti, hogy 136 nappal a szeptember 29-i általános választások után, amelyen a most egyezkedő két párt végzett az első két helyen, Ausztriának még nincs új kormánya. Az első 100 napot a néppárt, a szociáldemokrata párt és a liberális Neos vezetői „használták el“, sikertelenül. Ezt követte a 28,8 százalékot szerzett FPÖ illetve 26,2 százalékos néppárt próbálkozása, amely január 6-án indult.

A néppárti küldöttséget irányító Christian Stocker csak ekkor vette át a párt vezetését, korábban a konzervatív párt főtitkáraként Kickl legádázabb ellenfele volt. Ennek ellenére a „furcsa pár“ tárgyalásai kezdetben olajozottan folytak, rekordgyorsasággal sikerült egyezségre jutniuk a nemzeti össztermék 4 százalékára rúgó költségvetési hiány csökkentésének módjáról, s ezzel meg tudták akadályozni, hogy a deficitfaragásban az Európai Unió átvegye az irányítást.

Ahogy azonban a megbeszéléseikben a hatalom szétosztására összpontosítottak, úgy romlott el egyre jobban a tárgyalások légköre. A tanácskozást növekvő mértékben a kölcsönös bizalmatlanság hatotta át, s az sem tett jót, hogy az FPÖ elnöke kezdettől fogva lekezelően bánt a néppárti politikusokkal, s nem sok teret engedett ellentétes vélemények kifejtésére. Az ÖVP-t sokkolóan érte, hogy Kickl maradéktalan hatalmat követelt magának, nem volt hajlandó azokat az alapelveket sem osztani, amely az osztrák demokráciára, a nyugathoz tartozásra, az Oroszországtól való függetlenségre, az uniós szerepvállalásra, az ország nyitottságára vonatkoztak.

A nézetkülönbségek még inkább erősödtek, amikor kiderült, hogy a szélsőséges szabadságpárti vezető az összes fontos tárcára igényt tart. Az alkudozások hoztak ugyan némi változást, a belügyminisztérium kihez tartozásáról azonban nem tudtak megállapodni. A néppárt ebben a kérdésben, ahogyan azt Christian Stocker szerda délutáni sajtóértekezletén hangsúlyozta,

azért sem engedett, mert számos üzenetet kaptak külföldről, hogy ha a titkosszolgálatok Kickl fennhatósága alá kerülnek, akkor azonnal megszakad az együttműködés a nyugati testvérszervezetekkel.

Minderre az FPÖ úgy reagált, hogy "a néppárt képtelen elfogadni, hogy csak a második sorban van". 

A helyzet annyira elfajult, hogy a tárgyalófelek az utolsó napokban már kerülték a személyes találkozást, rövid telefonbeszélgetéseket folytattak illetve az államfőn keresztül üzengettek egymásnak. A tárgyalások megfeneklését követően 

az események irányítása most Van der Bellen kezébe kerül, rajta múlik, hogy új választásokra kerül sor, szakértői kormány létesül vagy újabb koalíciós tárgyalásokra. 

Herbert Kickl visszaadta a mandátumot.