A szilveszteri fogadalmak között az egyik leggyakoribb, hogy az új évben egészségesebben fogunk élni: jobban odafigyelünk a táplálkozásra, és rendszeresen sportolni is fogunk. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének evészavarokat kutató PhD-hallgatója szerint azonban nem mindegy, hogyan fogunk bele az életmódváltásba, ugyanis akár újabb problémát okozhat a túlzásba vitt egészségtudatosság.
A jelenség olyannyira gyakori, hogy már definiálták is: az orthorexia nervosa az egészséges ételektől való függőség tudományos elnevezése. A kórkép viszonylag új keletű, 1997-ben írták le először, és szakmai körökben továbbra is vitatott, leginkább valahol az evészavarok és a kényszerbetegségek között helyezhető el. Jellemzője, hogy a betegek nem az elfogyasztott étel mennyiségét, hanem a minőségét korlátozzák: kizárólag olyan alapanyagokat és ételeket vesznek magukhoz, amelyeket egészségesnek tartanak. Választásaik azonban teljesen szubjektívek, így dietetikai szempontból nem feltétlenül megfelelőek. Ha például valaki ragaszkodik ahhoz, hogy egyfajta alapanyagot, például csak halat, zöldséget, vagy éppen kizárólag zöld színű, nyers vagy szénhidrátmentes ételt fogyaszt, ugyanúgy hiánybetegségek léphetnek fel nála, mint az ételek mennyiségét korlátozó evészavaroknál, hiszen ugyanúgy nem visz be elegendő tápanyagot, vitamint ásványi anyagot, fehérjét vagy szénhidrátot – magyarázta Bogár Nikolett -, aki szerint bizonyos szakmákban és társadalmi rétegekben gyakoribb az egészséges ételfüggőségre való hajlam. Korábbi kutatások szerint ilyen csoportok a magasabb jövedelműek. De összefüggést találtak a közösségimédia-használat és az egészségesétel-függőség között is.
Egy nemzetközi kutatásban a Semmelweis Egyetem szakemberei a világon elsőként vizsgálták divatmodellek körében az egészségesétel-függőségre való hajlamot. A kérdőívalapú kutatásba bevont női manökenek több mint 35 százalékánál mutattak ki orthorexiára utaló jeleket, de a főleg fiatal egyetemistákból álló kontrollcsoport tagjainak több mint egyötöde is hajlamos volt az ilyen típusú addikcióra. „Kutatásunkban a kérdések egy része az egészséges étkezéshez köthető pozitív érzelmekre fókuszált. Ebben mind a modellek, mind a kontrollcsoport tagjainak 95 százaléka magas pontszámot ért el, ami azt jelenti, hogy az egészséges étkezés olyan normatív társadalmi elvárássá vált, mint korábban a karcsú testalkat. Éppen ezért az ilyen függőség sokszor rejtve marad, hiszen egy társadalmilag fontosnak tartott és elfogadott jelenséghez, az egészséges életmódhoz köthető” – nyilatkozta a kutató, aki korábban maga is divatmodellként dolgozott.
Érdemes odafigyelni az intő jelekre, ha valaki annyira elkötelezett az egészséges étkezés mellett, hogy az életének más területeire is negatívan hat. Ilyen például, ha az egész életét, a programjait az egészséges étkezés köré szervezi. Ha az illető nem megy el egy karácsonyi partira vagy családi ebédre, amennyiben ott nem biztosított számára a megfelelő étel, vagy a megszokott rutinban való változtatás stresszt okoz számára, az mindenképpen arra utal, hogy probléma áll fenn.
Az egészséges ételektől való függés veszélye a nem megfelelő tápanyagbevitel mellett – amelynek első tünetei lehetnek a hajhullás, körömtöredezés, a menstruáció kimaradása, energiahiány vagy levertség – főleg az, hogy később akár klinikai súlyosságú evészavarok, például anorexia vagy bulimia is kialakulhat.
Bogár Nikolett szerint az étkezés nem csupán tápanyagforrás, hanem társasági és kulturális esemény, különösen az ünnepi és az ezt követő hetekben. A barátokkal közös főzésnek vagy egy éttermi kiruccanásnak nemcsak funkcionális, hanem érzelmi dimenziója is van, ezért fontos, hogy ne kategorizáljuk a jó és rossz ételeket, és az étkezés ne váljon önsanyargatássá. „Januárban se az ultratiszta, hanem egy hosszútávú kiegyensúlyozott étrend kialakítására törekedjünk, amelybe időnként pár szaloncukor és csoki is belefér, bűntudat nélkül” – tanácsolja a szakember.
