- Még több napelem kell, a Paks 2-re eredetileg tervezett négyezer milliárd forintból kiépíthető lenne egy teljesen biztonságos villamosenergia-rendszer

Jól értettem minapi előadását, az állam tényleg nem biztosít több hálózati csatlakozást a naperőműveknek?

Igen, utoljára a Mavir 2023-as, megújulóenergiás kiírásán nyert jogosultságot mintegy 10 ezer megawattnyi (MW) befektetői igényből 3600 MW. Többségük, a nagyobbak, 2029-2030-ban csatlakozhatnak. A 2024-es, második körre beérkező, szintén mintegy 10 ezer MW-nyi igényből már egyetlen napelemes érdeklődő se kapott jogot. Körülbelül 700 MW-nyi szélenergiás pályázat nyert. A 2025-ben várható tenderen, úgy tudjuk, napelemesek már nem is indulhatnak.

Egyesek szerint mivel az egy évtized alatt kiépült, 7400 MW-nyi napelem a nyári verőfényben már bőven fedezi a teljes hazai áramigényt, most inkább a táblák hullámzó termelését kiegyensúlyozó, hagyományos erőműveken a sor. Ráadásul a hálózat se bír el több csatlakozást.

2030-ra a rendszert irányító Mavir is 13 ezer MW napelemmel számol. Felmérésünk szerint csak a fővárosi tetőkön 5 ezer MW-nak lenne hely. Azt, hogy még bőven lenne tér a megújulóknak, a piac jelzi. Amit az iparág, a tervezett atom- és gázerőművektől eltérően, nem állami, hanem saját forrásból és üzleti kockázatára vállalna. A legdrágább áramtermelési mód a földgáz-alapú. A nem teljesen belátható lebontási és helyreállítási költségeket hozzászámítva pedig a nukleáris. Azt viszont kifejezett üdvözöljük, hogy a kormány végre újból engedélyezi szélerőművek csatlakozását. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság tanulmánya szerint a meglévő magyarországi szél- és az azonos csatlakozási pontokra telepített, egyenlő teljesítményű naperőművek mindössze az idő ötödében termelnek egyszerre, vagyis kiválóan kiegészítik egymást. A napelem versenyképessége ugyanakkor minden másnál jobban nő, hisz ára folyamatosan zuhan. Egyetemi kutatások cáfolják, hogy a magyar hálózat ne bírna el további ipari napelemeket, ahol egyébként a tetemes árambehozatalnak jut hely. Ráadásul Szlovákiában, Ausztriában, Franciaországban, és hadd ne soroljam, hol, nem állnak ilyen akadályok a beruházók előtt.

Orbán Viktor két éve úgy fogalmazott, a legdrágább a nap és a szélhasznosítás, mert ugyanakkora időjárásfüggetlen egységet kell hozzá építeni.

Bár kiegyensúlyozott áramellátás csak időjárásfüggő megújulókra nyilván nem alapozható, annál azért léteznek korszerűbb megoldások, mint hogy ugyanakkora hagyományos erőművet építünk melléjük. Például a kormány célja az is, hogy akkumulátornagyhatalommá váljunk. Az energiatárolókkal kiegészített napelemek már akár teljes egészében képesek egy ország villamosenergia-igényeinek biztonságos ellátására. Mostani sajtótájékoztatóján Orbán Viktor is utalt erre.

A gyakorlatban milyen az áramtárolók kormányzati támogatása?

Felfutást látok. Tavaly a napelemesek már csak méretük tizedének megfelelő áramtárolóval pályázhattak, ami jelentősen simítja a termelési görbét. Az év eleji, ipari energiatároló-pályázaton 440 MW-nyi ajánlat 62 milliárd forint támogatást nyert. Igaz, csak már meglévő hálózati csatlakozási pontokra. A kormány középtávon 1600 MW áramtároló kialakítását célozza, ami nagyon erősen megtámasztaná az ellátás biztonságát.

Mennyibe kerülne mondjuk 10 ezer MW akkumulátor?

Természetesen van ára, de szerintem ez lényegtelen, mert a befektetők piaci alapon, saját forrásból, támogatás nélkül beruháznának, szemben például az adófizetők pénzéből épülő gázerőművekkel. Az akkuk számos hasznosítási módja közül az egyik, ha napközben, amikor gyakran még a termelő fizet az áram átvételéért, feltöltik, majd onnan a magas árakat hozó reggeli vagy esti igénycsúcsban kiadják, a befektetés, korábbi adatok alapján, akár 2-3 év alatt megtérülhet. Már csak a kiugró – olykor például az osztrák kétszeresére rúgó – hazai tőzsdei áramárak is vonzók a befektetők számára. Ennek egyik oka az energiacégek nyereségének immár 41 százalékát kitevő, úgynevezett Robin Hood adó. Mivel ugyanis a környező áramtermelőket ilyen tétel nem terheli, a hazai termelést immár 40 százaléknyi árambehozatal egészíti ki. A tervek szerint a Magyarországra érkező nagy gyárak is elsősorban külföldi erőművekkel kötnek hosszú távú szerződést. Illetve, ami szintén komoly kihívás, saját célra termelő, tehát hálózatra ki nem tápláló naperőműveket építenek maguknak.

Mi a véleménye az önmagában akár több száz MW-s vízalapú szivattyús-tározós erőművekről?

Azokat is teljes mértékben támogatjuk. Bár kétségkívül nincsenek olyan jó vízerőműves adottságaink, mint például Ausztriának, szerintem hiba volt a már megépült Bős-Nagymarosról lemondanunk. Hatalmas kártérítést fizettünk a szlovákoknak, miközben a nagy mennyiségű, megújuló-alapú áram előnyeit csak ők élvezik.

Akkor nem is kellenek gáz- és atomerőművek a biztonságos áramellátáshoz?

Nem tennék ilyen sarkos kijelentést. A jelenlegi paksi atomerőmű termelését jól kiegészíti a napelemes. Paks 2-t nem értékelném, de szerintem a kettő nem fog egyszerre működni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Corvinus és az Óbudai Egyetem szakértőinek 2014-es tanulmánya szerint Magyarország villamosenergia-igénye nukleáris bővítés nélkül is biztosítható. E szerint a Paks 2-re eredetileg tervezett négyezer milliárd forintból kiépíthető lenne egy teljesen biztonságos villamosenergia-rendszer nap- és szélerőművek, energiatárolók, valamint nem időjárásfüggő, de szintén megújuló energiaforrások, például földhő, biogáz és biomassza hasznosításával.

Hogy lehet, hogy az új lakossági napelemek viszont csatlakozhatnak a hálózatra?

Tavalyra esetükben is stop volt érvényben, amikor úgymond felülvizsgálták a hálózatot, majd idén év elejével kihirdették, hogy az ország 95 százaléka mégis csak alkalmas háztartási napelemek hálózati csatlakozására. Igaz, a napelemek fölös áramának addig a normál díjjal megegyező, kilowattóránként 38 forintos, úgynevezett szaldós átvételi árát a bruttónak nevezett, „rezsicsökkentett”, 5 forintra csökkentették. Utóbbi a gyakran többszörös piaci áramárhoz képest rendkívül szerény. Az új, bruttó elszámolási rendszer alapján, beruházási támogatás nélkül, kevesen is szereltettek fel azóta napelemet. Ennek ellentételezéseként a kormány egy pályázatban 30 ezer család napelemes rendszeréhez az akkumulátoros energiatárolást támogatja. Igaz, a piacon megjelentek 15 forintos ajánlatok is, de ennek a megoldásnak még ki kell forrnia. Szövetségünk most igyekszik összehozni a vevőket a lehetséges eladókkal. Várjuk a bruttó elszámolásba kerülő napelemesek jelentkezését. A lakossági telepítések terén komoly versenyhátrány a világcsúcstartó, 27 százalékos forgalmi adó: a környező államokban a napelemeket jellemzően a 0 vagy 5 százalékos áfa terheli. Egy határon túli vállalkozásnak az áfa-különbség miatt megéri a magyar lakossági telepítés, ami a hazai ipart versenyhátrányba hozza. De magasabb lett a hulladékhasznosítást szolgáló, úgynevezett gyártóifelelősségi (EPR-) díj is.

Hogy állnak a napelemes lakossági pályázatok?

Az első, 2021-es, napelemes kiírás kapcsán felmerült kifizetési nehézségek megoldására a kormány, tiltakozásunk nyomán, hathatós segítségre törekszik. A becsődölt vállalkozóknak utalt előlegeket a támogató a helyükbe lépő, új kivitelezőknek is kiutalja, előbbieken persze bevasalva a pénzt. Sokaknak a túlélést jelentette, hogy az előlegeket lehetett közvetlenül adóbefizetésre fordítani. A Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség a becsődölt vállalkozások helyére igyekezett újakat szervezni, amelyek sok esetben saját tőkéjük segítségével valósították meg a terveket. Így az első kiírásban nyertes pályázók zöménél már áll a napelem. Bár a szabályok szerint, ha a támogatott napelemes rendszer nem valósul meg, a kivitelező pedig az általa felvett előleggel eltűnik vagy becsődöl, a pénzt a támogatott tulajdonos köteles visszafizetni, a kormány itt is megoldásra törekszik és sok esetben biztosított költségvetési forrást azért, hogy a hátrányos helyzetű pályázókat ne érje veszteség. Az idén indult, második, lakossági napelemes kiírás feltételei eleve kedvezőbbek. Igaz, itt az előlegutalás feltételei a kis- és középvállalkozások helyett inkább a tőkeerősebb kivitelezőket segítik. Azt viszont fájlalom, hogy a párhuzamosan futó, egyelőre meglehetős népszerűtlen energiahatékonysági pályázat nem támogatja a napelemek telepítését, pedig ez jelentősen könnyítené a célok elérését. Mi több, 2024-ben még gázkonvektorokat is el lehetett számolni, amit az energiatudatosság arculcsapásának tartottunk. Igaz, ezt a kifejezett EU-tilalom miatt, utólag törölték.

Melyek főbb ügyviteli módosítási javaslataik?

Nonszensznek tartjuk, hogy napelemrendszer telepítése esetén, míg Ausztriában például 8, nálunk már 2,5 kilowatt felett kötelező három fázis bevezetése, ami műszakilag szükségtelen, viszont rögtön 5-600 ezer forinttal megdobja az ilyen beruházás árát. Úgyszintén, nem csak felesleges, de zömmel a tüzek okozója a csak hazánkban kötelező tűzeseti leválasztókapcsoló. A tűzoltók életének megóvása kiemelten fontos, de másutt az áramütés veszélyét a napelemeket lefedő habbal küszöbölik ki.

Gyakran látom lakóparkot is reklámozni.

Cégcsoportunk, a Greentechnic Group, részint, zömmel ma már inkább a környező országokban, napelemes rendszerek és ipari energiatárolók tervezését, kivitelezését és üzemeltetését végzi. Emellett, Debrecen közelében, Mikepércsen, uniós forrás felhasználásával, napelemtartószerkezet-horganyzóüzemet létesítettünk. Harmadik üzletágunk a lakóparkberuházás. A jelenlegi ütemben, Dél-Pesten, összesen kétszáz lakást építünk, hatlakásos, korszerű, közel nulla energiaigényű társasházakban. Minden lakáshoz egyedi napelem és hőszivattyú tartozik, így ezeknek az otthonoknak szinte nincs rezsiköltségük.