Angelina, ön korábban rendezett is Budapesten. Mivel a magyar fővárosban forgatta a Maria nagy részét, adódik a kérdés: milyen volt visszatérni?
Angelina Jolie: Imádtam Budapesten forgatni. Nagyon boldog voltam, hogy visszajöhettem. Tudtuk, hogy költségvetési okok miatt a Mariának csak egy kisebb részét fogjuk tudni Párizsban forgatni, ezért olyan helyet kellett találnunk, ami legalább annyira gyönyörű és fantasztikus operaházzal rendelkezik. Emlékszem, amikor Pablo felhívott azzal, hogy felderítette a lehetséges helyszíneket, és mondta, Budapestnek kell lennie, akkor csak mosolyogtam. Azt válaszoltam neki, hogy jól választott: a város lenyűgöző, a magyar stáb csodálatos, és egy nagyszerű élmény vár rá.
A vásznon nem is alakítást, hanem átváltozást látunk: mesélne a folyamatról, hogyan keltette életre Maria Callast?
Angelina Jolie: Ez nagyrészt a csodálatos rendezőnknek, Pablónak köszönhető, aki létrehozta az a teret és közeget, amely lehetővé tette az „átváltozást”. Ahogy elmesélte, ő úgy nőtt fel, hogy Chilében autózva az édesanyjával mindig operát hallgattak Maria előadásában. Pablo tudja és érti, hogy egy opera valóban mennyi érzelmet szabadít fel, pontosan érti a zenei darabokat, hogy mikor és minek kell a megfelelő pillanatban elhangoznia. Az opera egy olyan rendkívüli művészeti forma, ahol tényleg mindenedet oda kell adnod. És hogy ezt a mozivásznon át tud adni, az egy csoda: nem hiszem, hogy bárki más rendező képes lett volna erre.
Pablo Larraín az erős nők ábrázolásában a Mariával immár trilógiánál jár. Korábban Natalie Portman és Kristen Stewart is emlékezetesen játszott az irányítása alatt.
Angelina Jolie: Én meg áruljam el, hogy mi a titka? Nem hiszem, hogy ő kifejezetten „a nők rendezője” volna, mint ahogy ezt sokan írják róla. Én inkább úgy fogalmaznék: ő „a színészek rendezője”. Tiszteli a művészt, a színészt. Bízik bennük, óriási teret és szabadságot ad a megvalósításhoz. Ami pedig a kérdés másik részét érinti: van abban valami csodálatos, amikor két férfi, Pablo és Steven pontosan tudja, mit is jelent nőnek lenni.
Steven Knight: Nem hiszem, hogy Pablo valaha is tudatosan elhatározta volna: csinálok egy trilógiát, amiben az a közös, hogy nőkről szólnak. Szerintem csak keresi azokat a történeteket, amelyek nagyszerűek. Történetesen ez a három történet figyelemre méltó nők körül forog. De azt hiszem, Angelinának igaza van: Pablónak az a képessége, ahogy bánik a színészekkel, garantálja, hogy a legszívesebben neki adjam oda a forgatókönyveimet.
A film alapvetően Maria és Callas, az ember és a sztár közötti különbségeket, illetve összefüggéseket keresi. Angelina, hogyan lehet egy karaktert egyszerre keménynek és törékenynek is ábrázolni?
Angelina Jolie: Kell hozzá egy kiváló forgatókönyv, amelynek a szépsége az volt, hogy a középpontjában a szívtelenség állt, és ennek a középpontjában pedig Maria. És mindemellett felfedezzük Callast, ő lesz az, akinek a színpadon kell lennie, neki kell megbirkóznia az anyjával, az életével. És előhúzza azt a fajta sztoicizmust, azt az erőt és azt a nőt, akit nagyon jól ismerünk. Látnunk, éreznünk kell a bátorságát. De mindezek mögött, ami őt valójában olyan rendkívülivé teszi, az az, hogy valójában mégsem volt olyan erős. Eléggé sebezhető volt, gyakran volt beteg. Magányos volt és érzelmes. Szóval azt hiszem, minél többet tudtam meg róla, annál jobban tiszteltem: mennyi minden kellett ahhoz, hogy azzá váljon, amit mi ismerünk belőle. Ez nem ment neki könnyen. Szóval nekem – naptól függően – néha érzéketlennek kellett lennem, néha pedig Mariának. Én meg csak megpróbáltam a legjobbat kihozni magamból.
Budapesten forgat Angelina Jolie, íme a fotókStephen, a valósághoz mennyi köze van a Mariának? Vagy a film csak egy lehetséges interpretációja az ő történetének?
Stephen Knight: Az írás során igyekeztem nem túl sok hagyományos kutatást végezni, ami az életrajzok olvasását illeti. Az egyik legjobb forrás maga a komornyik, Ferruccio Mezzadri volt, aki csak arról beszélt, milyen volt az élet Maria Callasszal, és ezek az első kézből származó beszámolók a valós életről egy valós személlyel felbecsülhetetlen értékűek. Számomra, ha megnézem a felvételeket Mariáról a színpadon, de az interjúkban is, vagy amikor pihen, azok sokatmondóak. Minden ember képes ítéletet alkotni valakiről csak úgy, hogy ránéz valakire. Ez akár helyes, akár nem, az ember így is alkot ítéletet. Az, amilyen ő volt, ahogyan például rágyújtott egy cigarettára, nagyon sokat elárult a személyiségéről. Az építmény harmadik pillére a zene volt. Hallgatod a zenét és hallod az érzelmeket. És amikor rájössz, hogy honnan származik az érzelem, az mindennél többet jelent.
Maria Callas ugyan találkozott JFK-vel New Yorkban, de az biztos, hogy nem ebédeltek együtt Párizsban. Mesélne erről a rövid, ám intenzív fiktív jelenetről?
Angelina Jolie: Hát igen, melyben Casper Phillipson, a dán színész, aki Kennedyt alakítja, ellopja a gyümölcsömet. Stephen, ezt te írtad meg így? Mert én nem láttam a forgatókönyvben előtte.
Stephen Knight: Nem én.
Angelina Jolie: Ez egy nagyon finom apróság volt és a Maria titka ezekben a finom részletekben rejlik. Szóval megdöbbentem, mert az egyik felvételnél Casper leült, és odanyúlt, és csak úgy megette az áfonyámat. És lehet, hogy ez apróságnak hangzik, de van benne valami izgalmas vakmerőség, hogy valaki meg meri ezt tenni Maria Callasszal. A kényelem, hogy „én vagyok az elnök, és megtehetem ezt”. Sokszor egy ilyen improvizáció teljesen átrajzolja egy-egy jelenet dramaturgiáját. Ezért szeretek intuitív színészekkel együtt dolgozni.
A Maria elején van egy interjújelenet – engem mindig lenyűgöz, ha újságírót akcióban látok a vásznon. A kérdés tehát az: mennyire nehéz megírni, illetve eljátszani a tökéletes interjúszituációt?
Angelina Jolie: Az interjújelenetnek sok előzménye van. Mindannyian tudjuk, hogyan néz ki egy interjú, most is ebben a szituációban vagyunk. A feladat az volt, hogy ezt helyzetet átvegyük, és egy kicsit megzavarjuk. És tudatában kellett lenni annak, hogy ez valójában nem egy hagyományos interjú volt, mert az egyik résztvevő nem volt hajlandó arra, amit mi valódi interjúnak neveznénk. Fontos volt megmutatni, hogy Maria hogyan kezelte az interjúkat, ahol néha csak úgy dirigálta a kérdezőt, eléggé uralkodó módon. Aztán pedig nevetett rajta – ezt nagyszerű volt eljátszani.
Stephen Knight: Látott már eredeti Callas-interjút? Ha még nem, akkor nézzen meg néhányat. Rendkívüliek! Elképesztőek! Az adott interjú valóban nem történt így meg. Az újságíró egy jóképű vallató, aki jelen van, egy személy, akivel Maria meg akarja osztani az életét, akivel beszélgetni akar, és aki valójában segít neki megérteni önmagát.
Infó: A Maria 2025. január 2-tól látható a magyar mozikban, az ADS Service forgalmazásában.
