Vlagyimir Putyin kész találkozni Donald Trump leendő amerikai elnökkel, akivel elmondása szerint évek óta nem beszélt. Az állami tévé által közvetített szokásos évzáró sajtóértekezletén, ahol az újságírói kérdések mellett egy jól koreografált rendben lakossági kérdésekre is válaszolt, az orosz elnök kijelentette: „Mindig is azt mondtuk, hogy készen állunk a tárgyalásokra és a kompromisszumokra.” Álláspontját ugyanakkor ellentmondásosan adta elő, inkább arra fókuszálva, hogy erőt és magabiztosságot árasszon a nézők felé.
Arra a kérdésre, hogy mit tudna ajánlani Trumpnak – aki kampányában azzal kérkedett, hogy megválasztása esetén rövid úton véget vet az immár közel három éve tartó orosz–ukrán háborúnak – Putyin a Reuters jelentése szerint visszautasította azt az állítást, hogy Oroszország gyenge helyzetben lenne, és azt mondta, hogy Oroszország sokkal erősebb lett, mióta 2022-ben csapatokat vezényelt Ukrajnába.
Az orosz vezető kijelentette, hogy a teljes fronton előrenyomuló orosz erők jól haladnak a „különleges katonai művelet” kezdetén felvázolt feladataink megvalósítása felé”, holott elemzők véleménye szerint Moszkvának e célok egyikét sem sikerült eddig maradéktalanul elérnie.
Az ukrán erőknek az oroszországi Kurszki területen való jelenlétéről Putyin azt mondta, ki fogják őket szorítani onnan, de nem volt hajlandó megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni.
„Hamarosan elfogynak azok az ukránok, akik harcolni akarnak, szerintem hamarosan nem marad senki, aki harcolni akar – fölényeskedett Putyin az ukrán hadsereg emberhiányára célozva, miközben az elmúlt hónapokban a donyecki fronton valóban folyamatosan előrenyomuló orosz csapatok jelentések szerint óriási, Moszkva toborzási számait jóval meghaladó veszteségeket szenvednek a harctéren.
„Mi készen állunk, de a másik oldalnak is készen kell állnia a tárgyalásokra és a kompromisszumokra” – hangoztatta, holott a legutóbbi időkig kizárta, hogy Moszkva területi engedményeket tegyen, s ragaszkodott hozzá, hogy Kijevnek le kell mondania az Oroszország által részben megszállt négy ukrán megyéről, és fel kell hagynia NATO-csatlakozási törekvéseivel is. Ehhez képest azt mondta, Oroszországnak nincsenek feltételei az Ukrajnával való tárgyalások megkezdéséhez, és kész tárgyalni bárkivel, beleértve Volodimir Zelenszkij elnököt is. Ugyanakkor bármilyen megállapodást csak Ukrajna törvényes hatóságaival lehet aláírni – mondta –, ilyennek pedig a Kreml jelenleg csak az ukrán parlamentet tekinti. Zelenszkijt, akinek a hivatali ideje formálisan lejárt, de a háború miatt elhalasztotta a választásokat, újra kellene választani ahhoz, hogy Moszkva bármilyen megállapodás legitim aláírójának tekintse őt – hangoztatta.
Vlagyimir Putyin: Oroszország kész kompromisszumot kötni Donald Trumppal a háborúrólPutyin elutasította azt az elképzelést, hogy Kijevvel ideiglenes tűzszünetről állapodjanak meg, mondván, hogy csak egy hosszú távú békeszerződés lenne elegendő Ukrajnával. Egyúttal hozzátette, bármilyen tárgyalásnak abból az előzetes megállapodásból kellene kiindulnia, amelyet az orosz és ukrán felek a háború első heteiben az isztambuli tárgyalásokon kötöttek, ám soha nem hajtottak végre – tette hozzá. Állítását ukrán politikusok többször cáfolták, leszögezve, hogy az akkori orosz feltételek lényegében Ukrajna kapitulációját jelentették volna.
Arra a kérdésre, hogy másképp csinálna-e valamit, azt mondta, hamarabb kellett volna Ukrajnába vezényelni a csapataikat, nem 2022-ben, egyúttal elismerte, hogy „minden felkészülés nélkül vágtak bele” a konfliktusba. „Ha tudtuk volna, mi fog történni, akkor rendszerszintű felkészülésnek kellett volna lennie” – idézte teljességgel felelőtlen szavait a brit Guardian. A háborúról beszélve Putyin a pódiumra hozatta a 155. tengerészgyalogos dandár harci zászlaját, amelyet állítólag a katonák ajándékoztak neki. Ugyanakkor nem tett említést arról – mutatott rá az emigrációban működő Vazsnije Isztorii hírportál –, hogy a dandár egyfelől részt vett a Bucsában, Irpinyben és Hosztomelben 2022 elején elkövetett tömeggyilkosságoknak, másfelől 2022 őszén a Pavlivkáért és Vuhledarért vívott harcokban parancsnoki hibák miatt szinte teljesen megsemmisült, emiatt teljesen újjá kellett szervezni.
Volodimir Zelenszkij: Orbán Viktor nem tudja befolyásolni Vlagyimir PutyintA háború megszilárdította az orosz gazdaságot, az általa gerjesztett magas infláció valóban aggasztó – vélte Putyin –, de egészében véve stabilitás van, és az idei évre várható 4 százalékos növekedés magasabb, mint sok más országban, például Nagy-Britanniában. A BBC kérdésére, hogy vigyázott-e Oroszországra, ahogy arra Borisz Jelcin megkérte, mielőtt 1999 végén átadta neki az elnöki posztot, Putyin igennel felelt. „Visszatértünk a szakadék széléről. Mindent megtettem azért, hogy Oroszország független és szuverén hatalom legyen, amely képes a saját érdekeinek megfelelő döntéseket hozni.”
Putyin szerint Oroszország javaslatokat tett Szíria új vezetőinek az ottani orosz katonai támaszpontokkal kapcsolatban, és a legtöbb ember, akivel erről beszéltek, támogatta a bázisok maradását, de Moszkvának ezen még gondolkodnia kell – mondta. Azt állította, hogy Szíriában Oroszország elérte céljait, „Bassár el-Aszad bukása nem a mi vereségünk”, a közel-keleti orosz befolyás haláláról szóló pletykák pedig szavai szerint túlzóak.
Putyin az általa hiperszónikusnak mondott, egyszer már bevetett közepes hatótávolságú Oresnyik rakéta legyőzhetetlenségét méltatva kijelentette, hogy kész egy „párbajra”, azaz újabb kilövést szervezni az ukrán főváros egy meghatározott pontjára, és megnézni, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek le tudják-e lőni azt. Brüsszelben Zelenszkij az európai tanácsi ülés sajtótájékoztatóján erre reagálva megjegyezte: „Önök szerint épeszű ez az ember?” Putyin isztambuli tárgyalásokra vonatkozó állítása kapcsán pedig azt mondta, Moszkva fel akarta számolni az ukrán fegyveres erőket.