Donald Trump megválasztott republikánus elnök ugyan csak január 20-val lép hivatalba, máris napi befolyást gyakorol az amerikai kongresszus és így állam működésére is. Még szerda hajnalban Elon Musk, a hivatalba lépő Trump kormány kormányzati hatékonyságért felelős hivatalának vezetője írta ki az általa tulajdonolt X online hírfolyamába, hogy „ez a törvényjavaslat nem mehet át”, majd egy későbbi bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „január 20-ig semmilyen törvényjavaslatot nem szabad elfogadni a kongresszusban, zérót, nullát.
Donald Trump csak tizenkét órával később adta ki a közleményt, amelyben a költségvetési törvényjavaslat megfúrására szólított fel. „Republikánusoknak okosnak és keménynek kell lenniük. Amennyiben a demokraták a szövetségi kormány leállításával fenyegetőznek arra az esetre, ha nem adunk meg nekik mindent, amit akarnak, akkor BEDŐLÜNK A BLÖFFJÜKNEK. NEM LENNE EZ A KÁOSZ, HA EGY IGAZI ELNÖKÜNK LENNE. 32 NAP MÚLVA LESZ” – fogalmazott Trump a védjegyévé váló csupa nagybetűivel. A megválasztott elnök feltett szándéka, hogy még Biden elnöksége alatt megemelje az adósságplafont, hiszen az nem mutatna jól az általa a kampányban megígért kisebb állam és a Musk által beígért nagyszabású kiadáscsökkentés fényében.
A képviselőház kisebbségi demokrata frakciójának vezetője, Hakeem Jeffries úgy fogalmazott, hogy a kétpárti jóváhagyással tető alá hozott törvényjavaslat elsüllyesztése után csak a republikánus képviselőket terheli a felelősség az amerikai választók felé. A törvényjavaslatba bekerült például egy 100 milliárdos új katasztrófa alap, ami az idén ősszel a délkeleti államokban pusztító Helene és Milton hurrikán károsultjainak jelentett volna állami segítséget. A törvény elfogadásával 10 milliárd dolláros támogatást kaptak volna a gazdák is, valamint a washingtoni kongresszus tagjainak javadalmazása is nőtt volna.
Trump és Musk az amerikai népen kívül legfőképpen Mike Johnson republikánus házelnököt hagyta cserben, hiszen az ő feladata volt törvényjavaslat elfogadtatása a papírvékony, mindössze hat mandátumos republikánus többséggel rendelkező képviselőházzal. Johnson egy burkolt fenyegetést is kapott a hamarosan hivatalba lépő elnöktől, amikor tegnap a konzervatív Fox News Digital csatornának azt nyilatkozta, hogy január 3-án könnyedén újraválasztják majd házelnöknek, ha úgy jár el, ahogy azt Trump szeretné.
Péntek éjfélkor lejár a szövetségi kormányzatot, tehát a szövetségi finanszírozású intézmények pénzügyi csapját az alkotmány rendelkezése szerint elzárják.
A szövetségi büdzséből finanszírozzák többek között a védelmi minisztérium (hadsereg, légierő, haditengerészet), az oktatási, környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium kiadásait, a veterán ügyekért felelős minisztérium juttatásait, de az Egyesült Államok repterein dolgozó légi irányítók is a szövetségi kasszából kapnak fizetést. Mindezen előirányzatok elfogadásához a kongresszus kétpárti hozzájárulása szükséges, amelynek hiányában a szövetségi intézmények dolgozói nemcsak fizetést nem kapnak, de több helyen a munkahelyükre sem mehetnek be, sőt egyes szövetségi intézmények még az e-mailek elolvasását is megtiltják alkalmazottaiknak a kormányzati leállás idejére.
Az Egyesült Államok az egyetlen állam a fejlett országok sorában, ahol létezik a kormányzat költségvetési leállásának jelensége. Ennek oka az alkotmányban keresendő, amely minden szövetségi adóbevételből eszközölt kiadást a képviselőház által elfogadott törvényhez köti. Ezek áthidalására a kongresszus az ún. „stop-gap bill”, az átmeneti leállási hézagokat kitöltő törvényjavaslatokat szokott elfogadni. Mindezen eszközök ellenére 1996-ban három hétre is leállt a szövetségi intézmények finanszírozása, de leghosszabb kihagyásra 2020-ban, az első Trump-adminisztráció idején került sor, ekkor kerek 35 napig nem kaptak fizetést a szövetségi alkalmazottak.
A Republikánus Párt politikusai hagyományosan vonakodnak az adósságlimit megemelésétől, mivel a gazdasági programjuk sarokpontjai az alacsony adóterhek, a kis mértékű piaci beavatkozás és az alacsony adóterhek gazdaságélénkítő hatása jelenti. Ezért ezt az ideológiai arculatuktól idegen lépést előszeretettel hárítják át a Demokrata Párt politikusaira, jelen esetben a még egy bő hónapig hivatalban lévő Biden-adminisztrációra. „Egyértelmű, hogy Trump le szeretné tisztázni helyzetet, hogy ne az ő hivatali ideje alatt kelljen az adósságplafon és a kormányzati leállás közötti összeférhetetlenséggel foglalkoznia” - kommentálta a fennálló patthelyzetet Stephen Moore, a Trumphoz-közeli Heritage Foundation agytröszt közgazdásza.
Legutóbb 18 hónapja állt elő hasonló patthelyzet, amely felkavarta a pénzpiacokat, sőt a Fitch hitelminősítő cég a legjobb besorolási sávból eggyel csökkentette az USA pozícióját a befektetésre ajánlott országok között. Ezt Trump nyilvánvalóan el szeretné kerülni, különösen hogy a január 3-án felálló kongresszus mindkét házában is republikánus többség lesz, így nehéz lesz politikai bűnbakot találni egy hasonló gazdasági fiaskóra.
A CNN műsorvezetője, Erin Burnett enyhén kárörvendő elemzésében azt firtatta, hogy nem fordul-e oligarchiába az amerikai demokratikus kísérlet. Elon Musk, a 400 milliárd dolláros vagyonával a világ leggazdagabb embere tizenkét órával azelőtt adta meg a „kilövési parancsot” a kétpárti törvényjavaslatra, hogy a megválasztott elnök állást foglalt volna a kérdésben. Elon Musk 277 millió dollárral támogatta Trump újraválasztási kampányát és egyes politikai kommentátorok szerint már „ő hozza a döntéseket” a megválasztott elnök helyett. Mindez egyelőre túlzásnak tűnik, de a január 20. után felállítandó kormányzati hatékonyságért felelős hivatal élére került Musk és Vivek Ramaswamy milliárdos vállalkozóra egyetlen amerikai választópolgár sem voksolt, mégis a Wall Street Journalben megjelentetett véleménycikkükben azt ígérik: évi 500 milliárddal csökkentik a szövetségi állam kiadásait. Ezt a hatalmas összeget pedig többek között azokon az állampolgárokon spórolják majd meg, akik visszaszavazták a Fehér Házba Donald Trumpot.
