Noha a legfrissebb GDP adatok még recessziót mutatnak, a jövő év első felében a munkáltatók mintegy harmada azért létszámnövelést tervez – jelezte a Manpower. Ezzel szemben áll, hogy a vállalkozások 21 százaléka viszont az állomány csökkentésén gondolkodik.
Az egyes szektorokat vizsgálva azonban számottevő eltérések tapasztalhatók. Bőven az átlag feletti lehet a létszámnövekedés az alapanyag- és feldolgozóiparban (26 százalék) és a pénzügy- valamint ingatlan (23 százalék) ágazatokban. Átlag körüli lehet a növekedés a fogyasztói javak és szolgáltatások (13 százalék), illetve az információtechnológia (12 százalék) területein. Létszámcsökkenés várható viszont a logisztika és autóipar (-5 százalék) vállalatainál, itt a mutató egy év alatt nem kevesebb mint 20 százalékpontot esett, ami jól tükrözi az európai autóipart sújtó jelenlegi gondokat – jelezte a Manpower. (Ez az előrejelzés egybevág az érdekvédelem lapunknak adott prognózisaival, amelyek még az első félévre sem várnak forgalombővülést. Ennek árnyékában pedig leépítésektől tartanak.) A Profession.hu kutatása pedig arra világít rá, hogy a vállalati döntéshozók kalkulációiban már tetten érhető a toborzásra szánt költségkeret növelése is, de legalábbis az idei szinten tartása. Ezen felül sok vállalatnál a munkaerőfelvételt végző csapatok erősítése ugyancsak napirenden van – fogalmaztak a portálnál.
Betanított munkára kellenek a külföldiek
A KSH adatai szerint 2024 októberében 99,3 ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozott Magyarországon, és számuk az elmúlt öt évben körülbelül 30 ezer fővel emelkedett. Az országhatáron kívülről érkező dolgozók számának növekedésével a külföldi állampolgárokat foglalkoztató, versenyszférában működő hazai vállalkozások aránya is nő. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) idei Prognózis kutatásának adatai alapján 2024-ben a hazai vállalkozások 2,5 százaléka foglalkoztatott külföldi állampolgárságú munkavállalót, 2025-re vonatkozóan pedig 2,4 százalékuk tervezte ezt.
A külföldi állampolgárok foglalkoztatása leginkább a közép- és nagyvállalatokra jellemző, előbbiek 24 százaléka, utóbbiaknak pedig 51 százaléka alkalmaz külföldieket. Az egyes ágazatok közül az ipari (6 százalékuk) és mezőgazdasági cégek foglalkoztatnak (3 százalékuk) leggyakrabban más állampolgárságú munkavállalókat, régiós összehasonlításban pedig a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban a leginkább elterjedt az alkalmazásuk.
A külföldieket foglalkoztató cégek fele szomszédos országok állampolgárait alkalmazza, de harmaduknál dolgoznak egyéb európai országok állampolgárai, 26 százalékuk pedig Ázsiából érkező munkavállalókat alkalmaz.
A felvételt tervező vállalkozások legnagyobb számban szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokba és gépkezelői munkakörökbe vennének fel külföldi állampolgárokat – azokba a foglalkoztatási főcsoportokba, ahol a statisztikai adatok szerint jelenleg is a legtöbb külföldi állampolgár dolgozik.
Azon cégek között, amelyek jelenleg csak hazai munkavállalókat foglalkoztatnak, 12 százalék jelezte, hogy alkalmazna külföldieket, míg 88 százalékuk nem nyitott a külföldiek foglalkoztatására. A külföldiek foglalkoztatására legkevésbé a mikro- és kisvállalkozások, az építőipari és kereskedelmi cégek, valamint a kizárólag hazai piacra termelő vállalkozások nyitottak.
