Damaszkusz utcáit tegnap önkéntesek takarították, miután az élet kezdett visszatérni a szír fővárosba, jelentette az Al Dzsazíra katari hírtelevízió. A fegyveres milíciák kiparancsolt harcosai helyét teljesen átvették a legfőbb lázadócsoport, az iszlamista Hajat Tahrír as-Sám (HTS) csoport rendőrei és belbiztonsági erői, az ő feladatuk a törvényes rend és biztonság garantálása. Abu Mohamed al-Dzsolani a HTS vezetője arról biztosította az ország lakóit, hogy Szíriában nem lesz több háború. Az ideiglenes kormány új vezetője, Mohammed al-Basír ügyvivő miniszterelnök is stabilitást és nyugalmat ígért a pánarab hírtelevíziónak adott interjújában, egyben felszólította a polgárháború idején milliószámra elmenekült szíreket, hogy térjenek haza. Az Al Dzsazíra és a nemzetközi hírügynökségek jelentése szerint tegnap már sorok kígyóztak a szír-török határ törökországi oldalán, mások viszont még a szomszédos Törökországban is kivárnak.
A Népszava egy frissen végzett damaszkuszi gyógyszerészt tudott utolérni. A névtelenséget kérő, magát George-nak nevező keresztény fiú lapunknak elmondta – ő a biztonság kedvéért becsomagolt. Elmondása szerint sokan „az óvatosság és az éberség állapotában vannak” a szír fővárosban, ahol nagy számban élnek keresztények és világiasult muszlimok, akik vegyes érzelmekkel fogadják a történteket. Fogalmuk sincs, mi következik „most, hogy az iszlamisták legyőzték a diktatórikus rendszert”. Kivárnak és reménykednek az ígéretek betartásában.
A bizonytalanságot országszerte táplálja, hogy bár a fővárosban béke van, vidéken folynak még harcok. A győztes ellenzéki harcosok tegnap is összecsaptak az elmenekült Aszad elnökhöz hű csoporttal Deraában, a tartomány keleti részén heves harcok folytak. A londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja jelentése szerint Törökország és „Szíriában állomásozó meghatalmazottjai”, vagyis az Ankara által támogatott szíriai fegyveres csoportok falvakat bombáznak Szíria kurdok lakta északkeleti részén, a kitelepített civilek a megcélzott falvakból biztonságosabb területekre menekültek.
Noha amerikai közvetítéssel hétvégén tűzszüneti megállapodást kötöttek az amerikaiak által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd lázadószervezet és a velük szemben álló, Törökország támogatását élvező iszlamista felkelők az észak-szíriai Manbidzsben a polgári lakosság védelmének biztosítása érdekében, a béke egyelőre nagyon törékeny. A londoni székhelyű központ jelentése szerint a kurd civil lakosság tart az eszkalációtól, számolt be az Al Dzsazíra.
Az izraeli hadsereg is folytatja a szíriai stratégiai célpontokra mért csapásait. Izraeli és arab sajtóbeszámolók szerint a szír légierőt és hadiflottát gyakorlatilag megsemmisítették, mintegy 480 célpontra mértek már csapást, az 1967-es demarkációs Golán fennsíki határvonalat is átlépve. Az izraeli kormányzat azt kommunikálja, offenzívájának célja az Izrael létét fenyegető Irán-Szíria-Hezbollah tengely maradványainak is a felszámolása, ugyanakkor azt is meg kívánják előzni, hogy a rezsim által felhalmozott fejlett fegyverarzenál a szír szélsőségesek kezébe kerüljön. A Szíria szuverenitását sértő izraeli offenzívát Oroszország és több térségbeli arab állam is bírálta.
A nyugat egyelőre kivár. Az Aszad diktatúrát megdöntő lázadók tetemes része abból az iszlamista szövetségből került ki, amely ellen a nyugati katonai koalíció fellépett a szír polgárháború idején. Az Egyesült Államok mindenesetre közölte, hogy továbbra is fenntartja katonai jelenlétét Kelet-Szíriában, a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által ellenőrzött területeken és megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megakadályozza az Iszlám Állam terrorcsoport újjáéledését. Jon Finer amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó kedden a Reutersnek azt mondta: Washington még dolgozik azon, miként fog együttműködni a szíriai győztes lázadócsoportokkal. Egyelőre azonban nem történt hivatalos változás az amerikai politikában.
Az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas kedden az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán azt hangsúlyozta, meg kell akadályozni a felekezeti erőszakot, a szélsőségek újbóli felerősödését és a kormányvákuum kialakulását, meg kell előzni azt, hogy Szíria egy második Afganisztánná, Irakká vagy Líbiává váljon. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a jövő hét elején Törökországba utazik, hogy a szíriai helyzetről tárgyaljon Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
A Népszava egy frissen végzett damaszkuszi gyógyszerészt tudott utolérni. A névtelenséget kérő, magát George-nak nevező keresztény fiú lapunknak elmondta, hogy ő a biztonság kedvéért becsomagolt. Elmondása szerint sokan „az óvatosság és az éberség állapotában vannak” a szír fővárosban, ahol nagy számban élnek keresztények és világiasult muszlimok, akik vegyes érzelmekkel fogadják a történteket. Fogalmuk sincs, mi következik „most, hogy az iszlamisták legyőzték a diktatórikus rendszert”. Kivárnak és reménykednek az ígéretek betartásában.
A bizonytalanságot országszerte táplálja, hogy bár a fővárosban béke van, vidéken folynak még harcok. A győztes ellenzéki harcosok tegnap is összecsaptak az elmenekült Aszad elnökhöz hű csoporttal Deraában, a tartomány keleti részén heves harcok folytak. A londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja jelentése szerint Törökország és „Szíriában állomásozó meghatalmazottjai”, vagyis az Ankara által támogatott szíriai fegyveres csoportok falvakat bombáznak Szíria kurdok lakta északkeleti részén, a kitelepített civilek a megcélzott falvakból biztonságosabb területekre menekültek.
Noha amerikai közvetítéssel hétvégén tűzszüneti megállapodást kötöttek az amerikaiak által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd lázadószervezet és a velük szemben álló, Törökország támogatását élvező iszlamista felkelők az észak-szíriai Manbidzsben a polgári lakosság védelmének biztosítása érdekében, a béke egyelőre nagyon törékeny. A londoni székhelyű központ jelentése szerint a kurd civil lakosság tart az eszkalációtól, számolt be az Al Dzsazíra.
Megbukott az Aszad-rezsim Szíriában, az európai szélsőjobb azonnal meglátta a lehetőségetAz izraeli hadsereg is folytatja a szíriai stratégiai célpontokra mért csapásait. Izraeli és arab sajtóbeszámolók szerint a szír légierőt és hadiflottát gyakorlatilag megsemmisítették, mintegy 480 célpontra mértek már csapást, az 1967-es demarkációs Golán fennsíki határvonalat is átlépve. Az izraeli kormányzat azt kommunikálja, offenzívájának célja az Izrael létét fenyegető Irán-Szíria-Hezbollah tengely maradványainak is a felszámolása, ugyanakkor azt is meg kívánják előzni, hogy a rezsim által felhalmozott fejlett fegyverarzenál a szír szélsőségesek kezébe kerüljön. A Szíria szuverenitását sértő izraeli offenzívát Oroszország és több térségbeli arab állam is bírálta.
A nyugat egyelőre kivár. Az Aszad diktatúrát megdöntő lázadók tetemes része abból az iszlamista szövetségből került ki, amely ellen a nyugati katonai koalíció fellépett a szír polgárháború idején. Az Egyesült Államok mindenesetre közölte, hogy továbbra is fenntartja katonai jelenlétét Kelet-Szíriában, a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által ellenőrzött területeken és megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megakadályozza az Iszlám Állam terrorcsoport újjáéledését. Jon Finer amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó kedden a Reutersnek azt mondta: Washington még dolgozik azon, miként fog együttműködni a szíriai győztes lázadócsoportokkal. Egyelőre azonban nem történt hivatalos változás az amerikai politikában.
Az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas kedden az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán azt hangsúlyozta, meg kell akadályozni a felekezeti erőszakot, a szélsőségek újbóli felerősödését és a kormányvákuum kialakulását, meg kell előzni azt, hogy Szíria egy második Afganisztánná, Irakká vagy Líbiává váljon. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a jövő hét elején Törökországba utazik, hogy a szíriai helyzetről tárgyaljon Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
