Novemberben az államháztartási hiány viszonylag visszafogottan, 233 milliárd forinttal nőtt, így az első 11 hónapban 3284 milliárd forintos deficit keletkezett – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) közléséből.
Ez a költségvetési törvényben jóváhagyott és mind a mai napig hatályos 2514 milliárdos év végi hiánycél 130 százaléka. Ám a helyzet még ennél is sokkal rosszabb: a túlzottdeficit eljárás keretében
a kormány októberben benyújtotta az Európai Bizottságnak a frissített hiánypályáját, miszerint az év végi hiány elérheti akár a 4790 milliárd forintot is. Ez alapján pedig az utolsó hónapban 1500 milliárd forinttal is nőhet a deficit.
Ez ugyan nem példátlan, de mindenképp rekordméretű lenne, leszámítva a 2020 decemberit, amikor a kormány a két ünnep között több száz milliárd forintot szórt ki a gazdaságba, s azzal az egyhavi deficitet 2012 milliárd forintra tornázta fel. Mivel nem világos a kormány költségvetési politikája, a Pénzügyminisztérium évek óta következetesen hallgat a várható folyamatokról, most sem lehet tudni, hogy mi miatt lehet ilyen magas a hiány az utolsó hónapban. Erről Varga Mihály pénzügyminiszter utoljára október elején, a parlamenti meghallgatásán beszélt, akkor az államadóssághoz kapcsolódó tervezett kifizetésekkel magyarázta. Vannak vélemények, melyek szerint a ferihegyi reptér állami megvásárlásnak elszámolása húzza majd fel a hiányt.
Egyértelmű kormányzati útmutatás hiányában nem lehet kizárni, hogy decemberben megnyomnak egyes kiadásokat, hogy megpörgessék a 2025-ös gazdasági növekedést. Ha ez így lesz, arról várhatóan az év utolsó munkanapjain, a Magyar Közlönyben megjelenő kormányhatározatból értesülhet a közvélemény. Ugyanakkor nem lehet kizárni azt sem, hogy a kormány idén visszafogja magát. Erre utalhat az a mondat a PM közleményében, miszerint a kormány által meghozott költségvetési szigorításokkal is indokolja a viszonylag kedvező novemberi adatot. Ha a kormány végül a kiadások visszafogása, illetve az alacsonyabb hiány mellet döntene, az támogatólag hatna a forintra is.
Az elmúlt hónapokban egyébként meglehetősen hektikusan alakult a költségvetési gazdálkodás: szeptemberben némileg váratlanul 234 milliárdos többlet keletkezett, ám októberben jött a hidegzuhany egy 427 milliárd forintos mínusz képében. A novemberi 233 milliárd forintos deficit az elmúlt évek hasonló adataival összevetve viszonylag alacsony, utoljára 2019-ben alakult ennél kedvezőbben.
Erről sok részletet nem tudhattunk meg, amit a PM elárult, hogy a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege november végéig 3 412,7 milliárd forint volt, amely 798,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Lényeges körülmény, hogy bár a forintpiaci kamatok már 2023-ban elkezdtek csökkenni, a pénzforgalmi kamatkiadásban ez a csökkenés csak késleltetve jelentkezik. A közlemény az elmúlt hónapokban megszokott mondattal zárul miszerint a „kormány elkötelezett a hiány mértékének további csökkentésében: az idei évre tervezett 4,5 százalék után jövőre 3,7 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalék alatti deficittel számol.” Ezek GDP arányos eredményszemléletű a hiánycélok, a várható év végi pénzforgalmi hiány mértékéről nem közöltek semmit.
Több mint négyezer milliárd forinttal növelné az Orbán-kormány jövőre az államadósságot, devizában adósodik el MagyarországAz Európai Bizottság nem hisz az Orbán-kormány tervének, 2027-re várja az államháztartási hiány lefaragását