A magyar gazdaság fejlődése a 2010-zel kezdődött évtized végén látványosan megtorpant. Ez látszólag a Covid-járvány, majd az ukrajnai háború következménye, valójában kifulladt az évtized közepétől a szabad, rendelkezésre álló munkaerőre épülő extenzív növekedési modell, az intenzív, a hatékonyabb termelési módokra és ágazatokra összpontosító bővülés viszont nem igazán indult meg. Az átmenet kulcsa a hatékonyság és a termelékenység növekedése lenne - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az immár harmadszor megjelenő Termelékenységi jelentésében.
A jegybank szerint van hova fejlődni, hisz a hazai munkatermelékenységi mutatókból (pl. egységnyi munkamennyiséggel előállított termékmennyiség) képzett átlag az uniós szint 64 százalékán, míg a TOP5 EU-s tagországhoz képest 49 százalékon áll. A magyar innovációs rendszer hatékonysága az uniós átlag 55 százalékát éri el, ám ha a legjobb öt uniós országhoz mérjük a teljesítményt, akkor csak a 36 százalékot állunk. Az elmúlt évek válságai mérsékelték a magyar cégek innovációs kiadásait, ez a hatékonyság romlása mellett az eredményeken is meglátszik.
A digitalizációs és ökológiai hatékonyságot összehasonlítva a legkisebb a lemaradásunk, 78, illetve 81 százalékot értünk el az EU átlagokhoz képest. Összességében a 2020-as években érdemi javulás csak a digitalizációs pillérben történt, főként azért, mert javult a vállalatok digitalizációs hatékonysága. A számítástechnika, informatika térhódítása kétség kívül az egyik legfontosabb hatékonyságnövelő eszköz, de a 81 százalékos fejlettség megtévesztő lehet - állapították meg a jegybank elemzői. A magyar gazdaság digitális hatékonyságát ugyanis az határozza meg, hogy az input mutatókban átlag felett, de az output mutatókban gyakran átlag alatt szerepel. A ráfordításokat összegző input mutatók közül a 6. helyezettek vagyunk az EU-ban a hálózati infrastruktúra tekintetében. Az elért eredményekre utaló output mutatók között azonban a 16. a legkedvezőbb helyezésünk, ami a lakossági felhasználók digitális készségei, valamint a vállalatok digitális integráltsága esetében figyelhető meg. Az állam digitalizációs fejlesztései hatékonyabb keretrendszert biztosíthatnak a gazdaság számára, amire nagy szükség is lesz, ugyanis az e-közigazgatás hatékonysága Magyarországon 2023-ban 79 százaléka volt az EU-átlagnak, és a TOP-5 EU-ország teljesítményének 64 százaléka, ami az EU 27 tagállamából csak a 26. helyre elegendő. A MNB elemzői megjegyzik, hogy a magyar közigazgatás digitális hatékonysága a kormány most induló Digitális Állampolgárság Programjával (DÁP) javulhat.
Egészségügy és oktatás helyett inkább a NER-nek és az akkugyáraknak adja a költségvetési százmilliárdjait az Orbán-kormányAz elmúlt években a kormány több száz, de összességében ezer milliárd forintnyi állami támogatást nyújtott a Magyarországra települő akkugyáraknak, illetve elektromos autógyáraknak (BMW, illetve a kínai BYD), ettől várják a gazdasági fellendülést. A kormány döntését független kutatók sora bírálta, a környezetvédelmi, munkaerőpiaci, energiapolitikai szempontok mellett a leginkább hangoztatott érv az volt, hogy az akkumulátorgyárak hozzáadott érték termelő képessége, azaz a termékek értéke, és az előállításához felhasznált anyagok, erőforrások értéke közötti különbség alacsony. Vagyis ezen ágazatok betelepülésétől nem lehet várni azt a modernizációs fordulatot, amire szüksége lenne a magyar gazdaságnak.
Ezt a vélekedést támasztja alá jegybanki jelentés is, amely az akkumulátoripar nemzetközi térnyerésével és felértékelődésével külön is foglalkozik. Az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan számos külföldi beruházás érkezett Magyarországra az elmúlt évek során, a bejelentett fejlesztések összege meghaladja a 6000 milliárd forintot. Ezeknek a beruházásoknak egy része már elkészült és termel, másik részük pedig még előkészítés alatt áll, vagy éppen épül. A gyártási kapacitás várhatóan meghaladja majd a belföldi keresletet, ezáltal emeli az export összegét. Ugyanakkor az MNB adataiból kiderül, hogy magyar gazdaságban a legalacsonyabb hazai hozzáadott értékkel a járműipar termel, s bár pontos adatot nem adott meg a jegybank, mintegy 15 százalékra tehető ez az érték. A villamos berendezés gyártásánál – ide tartoznak az akkugyárak is – a teljes kibocsátás hazai hozzáadott értéke 19,2 százalék, ez a harmadik leggyengébb adat. Ez a mutató a 2023-as adatok alapján elmarad a feldolgozóipari átlagtól (23,6 százalék), a piaci szolgáltatások 58,5 százalékos értékének pedig mindössze a harmada.
Több száz munkahely szűnt meg a magyar akkugyárakbanLehetett volna mást is támogatni
A magyar kormányt az e-autózás és az akkumulátorgyárak támogatásában az vezérelte, hogy a robbanómotoros gyártás várható megszűnése után is megmaradjon a hazai autóipar, illetve az ott dolgozó több mint százezer munkavállaló munkahelye. Ugyanakkor az állami támogatások sokkal gyorsabban megtérültek volna, illetve hozzájárultak volna magyar gazdaság modernizációjához, ha az ezer milliárd forintra rúgó támogatást, vagy annak csak a töredékét, olyan ágazatok fejlesztésére fordították volna, ahol magas a hazai hozzáadott érték a termelésben. A lista elején a szolgáltatási szektor áll, az ingatlanágazatban a hazai hozzáadott érték meghaladja a 80 százalékot, de 60 százalék feletti aránnyal működnek pénzügyi szolgáltatók, a tudományos tevékenység és az infokommunikáció is.
