– Úgy tűnik, mégis lesz megoldás az Ukrajnából menekülők itteni lakhatási problémájára, ha a kormány az uniós belügyi alapokból fizetheti ki azoknak a menekülteknek lakhatási támogatását, akiktől egy augusztus 21-től hatályos kormányrendelet alapján megvonták ezt – mondta a Népszavának Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Hozzátette, jelen pillanatban erre „hajlandóság is mutatkozik” a kormány részéről.
Mint arról beszámoltunk, a kormány döntése alapján augusztus 21-től már csak azoknak a menekülteknek jár a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás (amit szállásadójuk kap meg), akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, amelyekben konkrét harcok dúlnak. Ebbe a kategóriába sok olyan terület „nem fért bele”, mint például Kárpátalja, ahonnan menekültek jönnek, így utánuk lakhatási támogatás sem jár. A harcokkal érintett területek listáját pedig annak ellenére nem módosította a kormány, hogy nemrég Kárpátalját is rakétákkal lőtték az oroszok.
Újabb költözés fenyegeti a kocsi menekülteket, a mostani állapot szerint az érintetteknek csomagolniuk kellA menekültek lakhatási támogatásának ilyen feltételhez kötése sérti a többi között az átmeneti védelemről szóló uniós irányelvet is. Léderer András elárulta, már júliusban formális panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz.
– Ez a szabályozott módja annak, ha egy tagállamban olyan jogszabály lép életbe, ami az uniós joggal ellentétes. Ilyenkor felhívják az Európai Bizottság figyelmét az érintettek, az őket segítők, vagy bármely uniós állampolgár. A panasz nyomán, ha azt megalapozottnak találja a Bizottság, elindul egy nem nyilvános párbeszéd a Bizottság és az adott tagállam kormánya között. Ez zajlik jelenleg, arra ugyanakkor nincs lehetőség, hogy megtudjuk, a folyamat hol tart, milyen irányt vett – magyarázta. Vélhetően itt is előkerült az a lehetőség, hogy a belügyi alapokból fizessék az ukrajnai menekültek lakhatási támogatását.
Téma volt a menekültek helyzete az Európai Parlamentben is, miután - a Magyar Helsinki Bizottság fellépése nyomán - 10 képviselő rendkívüli kérdéssel fordult Ylva Johanssonhoz, az Európai Bizottság akkori belügyi biztosához.
(Az új biztosi kollégium december elsején lépett hivatalba). November 21-én az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában (LIBE) beszéltek a magyar helyzetről, ahol megerősítették: valóban jogsértő a határozat, illetve azt, hogy kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal. Jelezték: ha nem találnak megoldást, akkor az új bizottság fogja eldönteni a soron következő jogi lépéseket.
- Amennyiben nem változik a jogszabály, kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarországgal szemben, és az EB beperelheti Magyarországot az Európai Unió Bíróságán. Ez ugyanakkor egy több éves folyamat, ezért bízunk a kormány „belátásában” – mondta Léderer András.
Azt, hogy mely ukrajnai megyék számítanak háború sújtotta térségnek, a kormány dönti el. Minden hónapban a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium oldalára kellene feltölteniük erről egy listát. Ez ugyanakkor július elseje óta nem frissült (legutóbb december 2-án töltötték fel ugyanazt a listát, ami korábban is volt), holott a Magyar Helsinki Bizottság szerint további 8 megyét is érintenek a bombázások, köztük kárpátaljai területeket is, amit legutóbb november 17-én ért támadás. Lapunk kérdéseket küldött a Miniszterelnökségnek, azzal kapcsolatban, hogy a támadás miatt felírják-e a következő listára Kárpátalját, illetve más megyéket, de érdembeli választ nem kaptunk. Csupán annyit írtak: „a kormány figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló folyamatokat és fegyveres összecsapások kiterjedését, amennyiben szükséges, ezen fejleményekkel összhangban meghozza a megfelelő döntéseket.”
Így jelenleg a Kocsról augusztus végén utcára tett, főleg kárpátaljai nőkből és gyerekekből álló, mintegy 60-70 fős csoportnak meglehetősen bizonytalan a lakhatása.
– A Kocsról kitett menedékesektől úgy tudjuk, hogy december végéig hosszabbította meg a Máltai Szeretetszolgálat a Fejér megyei szállásadójukkal kötött szerződését. Élelmet, tisztálkodási szereket ugyanakkor továbbra sem kapnak. Ráadásul a Fejérben elszállásoltak hiába keresnek hónapok óta munkát, nem találnak – tájékoztatta a Népszavát Nagy Bernadett, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
