Lachlan Fitzgerald, az ausztráliai Queenslandi Egyetem matematikus és mérnök hallgatója azzal kísérletezik, hogy a rájuk mintegy hátizsákként szerelt mikroelektronikai eszközökkel - amelyek a csápjukon keresztül csatlakoznak hozzájuk - csótányokat úgy legyen képes irányítani, hogy azok egy meghatározott cél felé haladjanak. Kicsiben ez hasonlít Elon Musk Neuralink-kísérleteire, ő emberek agyába helyezett, számítógépekkel összekötött mikrocsipekkel szeretne balesetben mozgásképtelnné vált embereket képessé tenni arra, hogy végtagjaikat mozgatni tudják. Nem véletlenül hangsúlyozza Musk, hogy alapvetően mozgássérülteken szeretne segíteni, hiszen kísérletei komoly aggályokat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az ilyen eszközök nem változtathatnak-e (nem sérült) embereket akár akaratuk ellenére cselekvő birobotokká. Rovarok hasonló módon történő irányítása is lehet kétséges eredményű, nem véletlenül lehet, hogy Fitzgerald is azt hangsúlyozza, a kiborgokat - robot-élőlény teremtmények - mentési munkálatokra lehetne használni, például földrengésben összedőlt házak alatt rekedt emberek keresésére.
Az egyetem biorobotikai laboratóriumában a mintegy nyolc centiméteres ausztráliai csótányokkal és temetőbogarakkal végzik a kísérleteket, amelyek csipekkel felszerelve felülmúlják a hagyományos robotokat. “A rovarok sokkal alkalmazkodóbbak a mesterséges önműködő rendszereknél, amelyeknek rengeteg számítási műveletet kell elvégezniük ahhoz, hogy megbírkózzanak azokkal a feladatokkal, amelyeket a való világban kapnak” - mondta Fitzgerald. Például, ha embereket kell felkutatniuk a romok alatt, vagy akár még gyógyszereket is szállítani számukra - tette hozzá. Egyelőre azonban a rovarok irányítása nem megy tökéletesen, még évtizedekig tarthat, amíg ilyen feladatokat képesek lesznek megoldatni velük.
Ilyen kísérletek folynak másutt is, a California Institute of Technology tudósai medúzákba helyeztek adatrögzítő érzékelőket, valamint egy “pacemakert”, ez utóbbival úszási sebességüket gyorsítják irányítják. Azt remélik, hogy így a bionikus állatokkal adatokat gyűjthetnek az óceánok mélyéről. Mint honlapjukon írják, a medúzák nem képesek másra, mint úszni, csípni, enni és szaporodni, még agyuk sincs.
Viszont könnyedén képesek olyan helyekre eljutni, ahová az emberek még kifinomult eszközeikkel sem.
Szeptemberben pedig a New York állambeli Cornell University kutatói olyan biorobotokat mutattak be, amelyek a fényre is érzékeny ördögszekér-laskagombák elektromos jeleit vették, így reagálva a környezetre. Ezeket a kiborgokat pedig arra lehet hasznosítani, hogy mezőgazdaságban termesztett növények mellé telepítve kiderítsék a talaj kémiai összetevőit, aminek révén elé lehet dönteni, milyen műtrágyára van szükség. A gombák felhasználása azért lehetséges, mert a gombafonalakon keresztül elektromos jeleket továbbítanak, és ezeket elektródákhoz lehet csatlakoztatni.
Az etikai kérdésekről a tudósok azt mondták a CNN-nek, a kaliforniai kutatók bioetikusokkal dolgoznak hogy ne okozzanak stresszt a medúzáknak. Fitzgerald szerint pedig a bogaraknak normális hosszúságú életük van, a tudománynak meg mennie kell a maga útján, akár tudatos lények a csótányok, akár nem. “Az a lehetőség, ami a technológiában rejlik, vagyis emberek megmentése városi katasztrófák esetén, felülírja az esetleges fenntartásokat a kísérletek iránt” - hangzik véleménye.
