Irán;Oroszország;al-Kaida;Szíria;ENSZ BT;Törökország;kurdok;Aleppo;

Aleppóban leszedték a lázadók az Aszad elnököt ábrázoló plakátokat

- Nemzetközi fellépés Szíriáért

Tovább folytatják előrenyomulásukat a lázadó milicisták, akik az ország második legnagyobb városa, Aleppo bevétele után a délre fekvő Hama felé haladnak. Bassár el-Aszad túlélése kizárólag attól függ, hogyan döntenek a sorsáról Moszkvában és Teheránban.

Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság felszólította a szíriai konfliktusban részt vevő feleket a de-eszkalációra, a civilek és az infrastruktúra védelmére. A négy ország közös nyilatkozatában rámutatott arra, meg kell akadályozni azt, hogy a szíriaiak elhagyják lakóhelyeiket s ne kapjanak tovább segélyt. Rámutattak, sürgősen szükség van a konfliktus politikai megoldására az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254. számú határozatával összhangban. Ez a 2015. december 18-án elfogadott rezolúció többek között a kormány és az ellenzék közötti béketárgyalások közvetítéséről rendelkezik.

A lázadók meglepően gyors előrenyomulása és a szíriai kormánycsapatok Aleppóból való kiszorítása óta az országban zajló polgárháború az évek óta tartó változatlanság után néhány nap alatt veszélyes fordulatot vett, amelynek következményei beláthatatlanok. Ezért orosz és szíriai harci repülőgépeket is bevetettek a lázadók ellen. Az iráni külügyminiszter szintén további támogatásáról biztosította Szíriát az ellenzéki erők elleni harcban. Törökország figyelmeztetett a regionális instabilitás veszélyeire. Az X-en megjelent felvételek tanúsága szerint türkmének is részt vesznek a lázadók oldalán a harcokban és orosz zászlót égettek el.

A szíriai rezsim védelme most kártyavárként omolhat össze, miután Moszkva haderejének egy részét Ukrajnába helyezte át, és az Irán-párti erőket, különösen a Hezbollahot, meggyengítették az izraeli támadások.

Miután a reguláris hadsereg kivonult Aleppóból, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista milícia csoport és az úgynevezett Szíriai Nemzeti Hadsereg (ENS) lázadóinak előrehaladása megállíthatatlannak tűnik, s elképesztő sebességgel hódítanak meg újabb és újabb településeket, területeket. A HTS korábban az al-Kaidával volt szövetségben, de 2016-ban szakított vele, mivel nem támogatja a globális dzsihadizmust.

Miközben az elnökhöz hű erők és a lakosság egy része elmenekült Aleppóból, a kurd milíciák által uralt Szíriai Demokratikus Erők (SDF) erősítést küldtek az északi és keleti városrészekbe, ahol fenntartják jelenlétüket, és alkalmanként harcoltak az iszlamista lázadók ellen. A rezsim az orosz repülőgépek segítségével 2016 óta először bombázta a hétvégén Aleppót: akkor nyerték vissza a várost az iszlamistáktól. Hírek szerint nagyon magas a polgári áldozatok száma. Erről számolt be az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) is. Bassár el-Aszad túlélése kizárólag attól függ, hogyan döntenek a sorsáról Moszkvában és Teheránban.

Aszad Oroszországnak, Iránnak és a Hezbollahnak köszönhetően őrizte meg hatalmát. Az elmúlt években úgy látszott, sikerült visszavennie az irányítást a polgárháború után, s ismét erős kézzel irányíthatja országát a nemzetközi támogatásnak köszönhetően. Most azonban az ukrajnai háború, illetve az izraeli offenzíva miatt nem számíthat olyan támogatásra szövetségeseitől, mint korábban.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak azt állította, hogy ami történt, az "egy izraeli-amerikai terv része a régió destabilizálására". Tény, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök előzőleg teljesen világossá tette azon szándékát, miszerint meg akarja törni Irán hegemóniáját a Közel-Keleten. Ám mindaz, ami történt, aligha az izraeli kormány tervének része. Minden jel szerint sokkal inkább egy Törökország által jóváhagyott akció. Ankara felismerte a lehetőséget arra, hogy növelje hegemóniákát a szíriai hadszíntéren, látva Moszkva és Teherán meggyengülését. Hírek szerint Törökország fegyvereket, főleg drónokat szállított a lázadóknak, és segített nekik elsajátítani ezek használatát. Mi motiválhatja Ankarát? Feltehetően az, hogy tárgyalóasztalhoz akarja ültetni Aszadot a Törökországba menekült szírek visszafogadásáról. A török stratégia azonban visszafelé sülhet el, s ismét éppen Törökország felé indulhat el emberáradat, ha a lázadók előrenyomulása felgyorsul.

A lázadók esetleges további térnyerése jelentős presztízsveszteség Vlagyimir Putyin számára, s újabb jele annak, hogy Oroszország már messze nem olyan erős, mint amilyennek láttatnia akarja magát. 

Azerbajdzsán már korábban kihasználta Moszkva gyengeségét, azzal, hogy Hegyi-Karabahot saját fennhatósága alá vonta, s az örményeknek kapitulálniuk kellett. Most a szíriai lázadók próbálják meg ugyanezt a lépést. Sikerük azonban jóval fájdalmasabb Moszkva számára, hiszen Aszad az egyik legfőbb szövetségesük a térségben. Így most majd kiderül, van-e még egyáltalán ereje Oroszországnak arra, hogy hatalomban tartsa Aszadot, vagy kénytelen lesz elengedni a kezét. Nyugati diplomaták mindenesetre kételkednek abban, hogy a lázadók képesek lesznek megdönteni a szíriai elnök hatalmát. Korábban már volt példa arra, hogy Aszad csapatai visszavonultak bizonyos területekről, hogy aztán ezeket a kormányerők megerősítése után visszaszerezzék. Az is kétséges, hogy a milicisták képesek lennének-e nagyobb területeket megtartani. Ettől még tény, hogy – amint a Frankfurter Allgemeine Zeitungban egy szemtanú fogalmazott – most „olyan sebességgel haladnak előre, mint egykor a tatárok”. Néhány települést már Aleppótól délebbre, Hama körzetében is sikerült elfoglalniuk, következő célpontjuk e város lenne.

Bár a szíriai rezsim azt állítja, hogy a kormányerők rendezetten vonultak vissza Szíriából, és csak ideiglenes lépésről van szó, nem csak szakértők mondtak ellent ennek, hanem a műholdfelvételek is mást mutatnak. Egy katonai vezető is elismerte, azért menekültek el a térségből, mert nem érkezett erősítés számukra.

A szíriai konfliktus 2011-ben kezdődött, része volt az arab tavasz hullámának, de gyorsan átalakult népfelkelésből polgárháborúvá, majd globális konfliktusba torkollott. A háború több mint félmillió ember halálát okozta, 13 millióan menekültek el lakóhelyükről, s a krízisnek nagy szerepe volt a 2015-ös európai menekültválság kitörésében. A szíriai gazdaság lényegében megsemmisült. Míg Aszad rezsimje Oroszország és Irán támogatásával (még) ellenőrzi az ország területének nagy részét, a többi régiót az Egyesült Államok által támogatott kurd erők, illetve a Törökország által segített dzsihadista csoportok irányítják. 

Mihai Gâdeá szerint nem normális, hogy kifütyülnek egy román állampolgárt.