Oroszország;Szíria;polgárháború;dzsihádisták;

A kormányellenes felkelők Északnyugat-­Szíriában az elmúlt évek legnagyobb offenzíváját kezdték meg

- Újult erővel tombol Szíriában a polgárháború, a dzsihadista lázadókat egyelőre Oroszország sem tudja megfékezni

A válság nemcsak újabb menekülthullámot indíthat el, élezi a feszült térségbeli helyzetet és az orosz-ukrán háborúra is kihatással lehet.

Az orosz légierő segítségével sem tudták visszafoglalni a szír kormányerők a dzsihádista felkelők által meglepetésszerűen elfoglalt területeket, sőt, előrenyomulásukat sem tudták megakadályozni. A szír hadsereg összeomlott, korábbi megbízható szövetségese, az izraeli hadsereg által „lefejezett” és meggyengített libanoni Hezbollah most nem tud segítségére sietni, az IDF következetesen légicsapást már a szír-libanoni határon mozgó minden fegyverszállítmányra.

Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió szerint a szerdán kezdődött Aleppó és Idlib körüli harcok a leghevesebbek a szíriai háború egy évtizeddel ezelőtti csúcspontja óta. A kormányellenes felkelők Északnyugat-Szíriában az elmúlt évek legnagyobb offenzíváját kezdték meg.

A török Anadolu hírügynökség vasárnap azt közölte- a lázadók sikeresen nyomulnak előre, elérték a közép-szíriai Hama tartományt is, annak északi részében több települést el is foglaltak. Tudósításuk szerint miután a szíriai hadsereg alig három nap alatt elveszítette az irányítást jelentős területek felett az ellenzék meglepetés támadása nyomán és kivonulni kényszerült Aleppóból, Bassar el-Aszad rezsimje támogatást kért a kurd YPG-től és megkezdte az irányítása alatt álló területek átadását az Eufrátesztől keletre elhelyezkedő (a rezsimmel együttműködő, az orosz és nyugati támogatást is élvező) kurd fegyvereseknek. A török híradás szerint rövidesen azonban a szír hadsereg hadműveletet kezdett a kurd erők ellen is, amelyek megpróbáltak „terrorfolyosót” nyitni az általuk felügyelt terület és Északkelet-Szíria között.

Mindez még bonyolultabbá teszi a kialakult helyzetet, hogy a dzsihádista felkelők pénteki aleppói sikere után – hivatalosan meg nem erősített hírek szerint - Aszad nem tervezett látogatást tett Moszkvában.  Ezek után az orosz légierő gépei szombat hajnalban 2016 óta először hajtottak végre támadást Aleppó lázadók által elfoglalt részei ellen. A Kreml a „rend helyreállítását” sürgeti, orosz hivatalos bejelentések szerint „a szélsőségesek agressziójának visszaverésére irányuló” orosz hadművelet vasárnap is folytatódott, legkevesebb 200 fegyverest „semmisítettek meg” az elmúlt 24 órában.

A dzsihádista felkelők offenzíváját a szíriai polgárháborúban az Iszlám Állammal szövetséges al-Nuszra Frontról Hajat Tahrír as-Sám (HTS) névre átkeresztelt al-Kaida-csoport vezeti.

A hírhedt terrorszervezet újjáéledése amerikai körökben és az Arab Liga tagállamaiban is aggodalmat kelt. 

A Fehér Ház szombaton annak tulajdonította a történteket, hogy Aszad 2015 óta következetesen elutasítja az ENSZ által ajánlott rendezési folyamatot, országát Irán és Oroszországtól tette függővé.

A 22 tagállamot tömörítő Arab Liga vasárnap nyilatkozatban foglalt állást. A közlemény szerint „a Liga nagy aggodalommal követi a szíriai eseményeket, és hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a Szíriai Arab Köztársaság egységét, szuverenitását és területi integritását”.

A dzsihádista felkelőket támogató Törökország nem foglalt nyilvánosan állást, de a török nemzeti hírügynökség szerint Ankara és Moszkva egyeztetést kezdett a kérdésben.

Egy Erdogan-Putyin konfliktus kihathat az orosz-ukrán háború esetleges diplomáciai rendezési esélyeire is.

A török elnök ugyanis jó kapcsolatot ápol mind Moszkvával, mind Kijevvel, tud közvetíteni a felek között. A 2022-ben az ENSZ égisze alatt összehozott és egy éven át tartó orosz-ukrán gabonaexport megállapodás fő közvetítője Erdogan volt.

Péntek este Benjámin Netanjahu miniszterelnök is összehívta a védelmi szervezetek vezetőit a szíriai fejlemények nyomán. Izraeli sajtójelentések szerint az oroszok egyre több erőforrást fektetnek be Aszad uralmának megőrzésébe, több magas rangú tábornokot küldenek Szíriába a harcok irányítására. Ugyanakkor nyomást gyakorolnak Törökországra a lázadók megfékezése érdekében. Mint ismert, miután az Aszad rezsim visszaszerezte az ellenőrzést a háborúban korábban elvesztett területek nagy része felett, azon a területen, ahol a dzsihadisták és szövetségeseik állomásoznak, Törökország és Oroszország közvetítésével tűzszünet lépett életbe a szíriai kormány 2020 márciusában indított offenzívája után. A tűzszünetet a két állam közösen garantálta. Ezt rúgták fel most a dzsihádisták. 

Herszont és Kijevet sem kímélték, a fővárosban azonban senkinek sem esett bántódása.