418. nap A diplomácia ritka győzelmeként értékelte a Reuters hírügynökség azt, hogy szerda hajnali 4 órától tűzszünet lépett életbe Izrael és a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet között, miután mindkét fél elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország által közvetített megállapodást.
Tizennégy hónap intenzív harcaira tesz pontot a megállapodás, amennyiben azt tiszteletben is tartják majd a felek. A Hezbollah a tavaly október 7-i, a Hamász palesztin terrorcsoport Izrael elleni támadása másnapján kezdte el rakétákkal lőni az izraeli településeket, az izraeli hadsereg (IDF) minden támadásra válaszolt, majd az augusztusi „hírhedt csipogó művelet” és a Hezbollah vezérkarának likvidálását követően október elsejétől elindította a libanoni háborút.
A mérleg félelmetes. Az IDF a Hezbollah mintegy 330 helyszínét pusztította el csak Bejrútban a harcok során. A felvételek tanúsága szerint a terrorszervezet fellegvárának számító fővárosi Dahija negyed gyakorlatilag romokban hever, de Bejrút és Libanon más részein is jelentősek a károk. Libanoni hivatalos közlések szerint több mint 1,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a harcok miatt, 3765 személy vesztette életét és mintegy 14 ezren sérültek meg.
Izrael is példátlan veszteségeket szenvedett. Észak-Izraelből több mint 60 ezer embert kellett evakuálni az állandósult Hezbollah támadások miatt, a fejlett izraeli légvédelmi rendszerek mellett is 2874 épület vált lakhatatlanná. 2023. október 7. és 2024. november 26. között 22 715 légiriadó volt Izraelben a Hezbollah támadásai miatt, a terrorszervezet ez idő alatt 16 198 rakétát lőtt ki és 6517 drónt indított Izraelre.
A tűzszünet kedd esti bejelentése előtti percekben is még lőtték egymást a felek, tegnap hajnalra a harcok elcsitultak. A Joe Biden amerikai elnök által kedden este bejelentett fegyvernyugvást üdvözölte a nemzetközi közösség, igaz különböző szempontokat emelve ki. Míg a nyugati országok azt a reményt hangsúlyozták, hogy a libanoni tűzszünet egy általános rendezés kiindulópontja lehet, új fejezetet nyithat, addig Irán úgy „üdvözölte” a fegyvernyugvást, hogy közben a Hezbollah eddigi „elkötelezett” harcát dicsérte a „megszállókkal szemben” és ígéretet tett az „ellenállás” további támogatására.
Izraelben kétkedve fogadták a tűzszüneti megállapodást. Az ellenzék bírálja a 13 pontos egyezményt, mert nem látnak elégséges garanciát arra vonatkozóan, hogy megakadályozható lesz a Hezbollah újrafegyverkezése és újbóli megerősödése. Kifogásolják, hogy a megállapodás nem irányozza elő a Hezbollah leszerelését, csak az van benne, hogy a terrorszervezet nem fog tevékenykedni Dél-Libanonban, Az észak-izraeli kitelepített lakosság egyelőre nem költözik vissza otthonaiba és nem kezdi meg az újraépítést.
A megállapodás teljes szövegét először egy Egyesült Arab Emirátusok-beli újság hozta nyilvánosságra, ez alapján ismertette az izraeli és az arab sajtó. Eszerint Izrael 60 nap alatt fokozatosan kivonja erőit, miközben a libanoni hadsereg átveszi az ellenőrzést az Izraellel közös határhoz közeli területek felett. A libanoni hadsereg feladata lesz a tűzszünet fenntartásának biztosítása, nekik kell majd megakadályozni, hogy a Hezbollah ne tudja újjáépíteni infrastruktúráját. Az esetleges tűzszünetsértéseket egy, az Egyesült Államok által létrehozandó, Izrael és Libanon által egyaránt jóváhagyott nemzetközi testület fogja felülvizsgálni. A két ország pedig jelentést tesz minden várható kötelezettségszegésről a bizottságnak, és az ENSZ békefenntartóinak, az UNIFIL-erőknek.
A libanoni tűzszünet, mégha egyelőre ingatagnak is tűnik, reményt ad arra, hogy a gázai háború is tárgyalásos rendezés útján mielőbb lezáruljon. Az erre való hajlandóságot tegnap jelezte a Hamász. Joe Biden amerikai elnök a libanoni tűzszünetet bejelentő beszédében egyenesen azt mondta, még hivatali ideje alatt, vagyis január 20. előtti gázai tűzszünet eléréséért dolgozik. A másik közvetítő hatalom, Franciaország külügyminisztere, Jean-Noel Barrot a France Info rádiónak tegnap azt mondta: „Az erőnek át kell adnia a helyét a párbeszédnek és a tárgyalásoknak. Ez most Libanonban megvalósult, és ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie a Gázai övezetben is” .
